2008. július. 24. 08:57 MTI Utolsó frissítés: 2008. július. 24. 08:59 Itthon

Draskovics közbenjárt a melegfelvonulás engedélyezésénél

A rendőrség Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter jogi érveinek hatására döntött úgy, hogy bár eredetileg megtiltotta a július 5-i melegfelvonulást, néhány órával később mégis tudomásul vette azt.

Erről maga Draskovics Tibor beszélt a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. A minisztert az újságírók arról kérdezték, mi történt aközött, hogy a rendőrség a közlekedés rendjének akadályozása miatt megtiltotta a melegfelvonulás megtartását és a között, hogy tudomásul vette.

„Ha arra a körülbelül másfél órára gondol, ami a két döntés között eltelt, akkor nem politikai nyomásgyakorlás történt, hanem én, mint a rendőrség működésért felelős miniszter, felhívtam a rendőrség vezetőinek a figyelmét arra, hogy bár törvényes az a szempont – a közlekedés akadályozása –, amire hivatkozva ők ezt a demonstrációt nem vették tudomásul, de megítélésem szerint túlértékelték ennek a szempontnak a jelentőségét, és ehhez képest – nem szándékkal, de eredményét tekintve mégis – korlátozták volna a gyülekezéshez való jogát azoknak, akik ezzel élni akartak” – jelentette ki a kérdésre válaszolva Draskovics Tibor.

A miniszter emlékeztetett rá: amikor a rendőrség megtiltotta a melegfelvonulást az Andrássy úton, akkor „nem azt mondta, hogy a melegek ne vonuljanak fel; egy másik útvonalat javasolt nekik, ami az érintetteknek nem tetszett. A rendőrség az én figyelemfelhívásom nyomán újra végiggondolta a dolgot, visszavonta a saját döntését. (...) Egy szakmai érvvel szemben jogi érveket támasztottam” – mondta a miniszter.

Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese a felvonulás másnapján a távirati irodának azt mondta, hogy a rendőrség „nyilvánvaló politikai nyomásra” később „megváltoztatta az álláspontját”, és mégis tudomásul vette a rendezvényt.

A miniszter elmondta: örül annak, hogy a melegfelvonulás utáni összecsapások nyomán vita bontakozott ki, mert így elkezdődhetett a vita az alapkérdésekről is, arról, hogy „rendelkezik-e a jogállam azokkal az eszközökkel, amelyek kellenek ahhoz, hogy megvédje polgárait, intézményeit és magát, használja-e e jól ezeket az eszközöket, vagy az új helyzet adott esetben új eszközöket, új megoldásokat kíván”.

Hirdetés