A tárgyalásos közbeszerzés ez év januárjában indult. A Duna Televízió az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta elfogadni, úgy hogy az egyes kritériumokhoz pontszámokat rendelt. Az értékelés úgy történt, hogy a legjobb ajánlat kapta a kritériumhoz rendelt pontot, majd a többi - arányosan - kevesebbet. A végső helyezést az elért pontszámok adták. Legmagasabb - 10 pontos - kritérium volt a havidíj, az ebből lebeszélhető összeg, továbbá a hálózaton belüli és az azon kívüli csúcsidei percdíj.

Az első fordulóba mindhárom magyar szolgáltató - Magyar Telekom Távközlési Nyrt., Vodafone Magyarország Zrt., valamint a Pannon GSM Távközlési Zrt. - adott be ajánlatot. Ezzel tovább jutottak a második fordulóba, amelyben az ajánlatkérő egyenként tárgyalt az ajánlattevőkkel. Március 12-én felhívta a figyelmüket arra, hogy a végső ajánlatukban csak a korábbival azonos, vagy attól olcsóbb ajánlatot tehetnek, drágábbat nem.

A Magyar Telekom március 6-án az MMS továbbítására a saját hálózatán belül 30, a Vodafone irányába 34 forintos ajánlatot tett. A március 14-i végső ajánlatban - amellyel nyert - az első díj 40, míg a második 42 forintra változott, vagyis drágább lett. Erre alapozva kért jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a Pannon GSM.

A döntőbizottság elfogadta azt az érvelést, hogy ha az ajánlatkérő maga hoz olyan szabályt, miszerint a végső ajánlat nem lehet drágább a korábbinál, akkor ezt nem sértheti meg. A Magyar Telekom pedig - egy kritériumnál - drágább végső ajánlatot adott, mint amekkora a korábbi volt, ezért a Duna Televízió érvénytelen ajánlatot nyilvánított nyertessé. Ezt szankcionálta 6 millió forint bírsággal a Közbeszerzési Döntőbizottság.