Informatikai magánegyetemet gründol Bojár
Tegnap új lendületet kaptak a Graphisoft-vezér Bojár Gábor egyetemalapítási tervei, miután a főváros győztesként hirdette ki cégét, a Graphisoft Park Kft.-t az egykori óbudai gázgyár hét hektáros területére kiírt pályázaton. Az informatikai egyetem akár már két év múlva fogadhatná a hallgatókat az ötletgazda szerint, de valószínűbb a 2011-es kapunyitás.
A telek |
A Graphisoft Park SE 100 százalékos tulajdonában lévő Graphisoft Park Kft. nyerte a Jégtörő és Gázgyár utcai ingatlanok értékesítésére irányuló pályázatot, amit a főváros képviseletében eljáró Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitásciós Zrt. tavaly november 17-én írta ki. A 7 hektáros terület szomszédos a jelenlegi Graphisoft Parkkal, és magában foglalja a volt Óbudai Gázgyár műemléki védettségű úgynevezett „adminisztratív tömbjét”, valamint a Graphisoft Parkhoz déli irányból csatlakozó Jégtörő utcai területsávot. A terület nettó vételára 2,48 milliárd forint. |
Bojár Gábor – aki egykoron maga is kutatóintézetben kereste kenyerét – mintegy ötmillió eurót fektet be az informatikai magánegyetem létrehozásába. Egyelőre még nem alakult ki pontosan, milyen szakokon oktatatnak majd, és egyelőre azt sem tudni, hol lesz akkreditálva az intézmény. A legfontosabb kérdéseket a most készülő megvalósíthatósági tanulmánynak kell tisztázni. Bojár a hvg-hu-nak bizakodón nyilatkozott. Úgy véli, az informatika már annyi tudománnyal van kapcsolatban, hogy nem lesz gond megtalálni azokat a speciális területeket, amelyekben nemzetközi szinten is bírják majd a versenyt. Lehetséges csapásirányként a bioinformatikával példálózott.
Ahhoz, hogy az egyetemi oktatás meginduljon, tegnap még csak az első lépcsőfokra hágott a vállalkozás, ezek után a Graphisoft Parknak meg kell építeni az épületegyüttest, ez is legalább húsz–harminc millió euró lesz, és a saját 5 millió eurója mellé is legalább további 15 millió eurónyi befektetői pénzt kell felhajtani a működtetés első néhány évére. Ezután pedig oktatókat és hallgatókat kell verbuválni. Ehhez képest a 2010-es tervezett kezdés merésznek tetszik. Bojár elismeri, azért ragaszkodnak az eredeti céldátumhoz, hogy 2011-ben biztosan megnyithassák a kapukat.
Kétkedő megjegyzésünkre, hogy hogyan lesz képes egy új és pici egyetem 6–7 év után nyereséget termelni, és a nagyokkal állni a versenyt, így válaszol: Az utóbbi néhány évtizedben nagyot változott a tudás piaci értéke és ezért helye van egy új piaci megközelítésnek a felsőoktatásban is. Hadd idézzek egy régebbi, amerikai viccet: Egy fiatalember betér a munkaközvetítőhöz, hogy bár nincs egyetemi végzettsége, de jó munkát szeretne. Ajánlanak neki is egyet, amivel sokat kereshet, de az nem tetszik neki, mert attól tart, hogy a pénzt rossz dolgokra fordítaná. Ajánlanak neki egy másikat, amivel ugyan kevesebbet vinne haza, de kevesebbet is kellene dolgozni. Ezt sem tetszik neki, mondván a sok szabadidejével nem tudna mit kezdeni, és ugyanúgy elzüllene, mintha sok pénzt keresne. Mire a munkaközvetítő: – Ja, uram, hát így nem segíthetünk magának. Ha sokat akar dolgozni kevés pénzért, akkor ahhoz egyetemi végzettségre lesz szüksége. – Ez az a vicc, ami ma már nem érvényes. A tudásalapú társadalomban megváltozott a szellemi teljesítmény értékelése, a piac ugyanis – leginkább éppen az informatikában – rögtön visszaigazolja azt – magyarázza Bojár. Éppen ezért az egyetemeknek is van kimutatható piaci értékük.
A felsőoktatás torzított piac, de a valódi piac akkor működik legjobban, ha az fizet, aki igénybe veszi a szolgáltatást. Ezért hisz benne, hogy a jövőben a nyereségérdekelt egyetemek egyre több teret nyernek, hiszen itt a hallgatók csak akkor fizetnek, ha pénzükért igazi minőségi oktatásban részesülnek.
Bojár Gábor © Fazekas István |
Tervei szerint a hallgatók harmada itthoni lenne, másik harmada távol keleti, míg a harmadik amerikai. Ellentmondásnak látszik, de könnyebb lehet az amerikai diákokat idecsábítani, mint a szükséges anyagiakkal rendelkező magyar fiatalokat itthon tartani, hiszen a kalandvágyó fiatal nem csak tanulni, de világot látni is szeretne. A jobb nyugati egyetemeken évi 20-35 ezer dolláros tandíjakat fizetnek, az óbudai informatikai magánegyetemen is nagyjából ennyi lehet. Az oktatás valószínűleg mesterképzéssel indul majd, s csak aztán hoznák be a doktori és alapszintet. Két–három év múlva 20–30 diák startolhatnak. Az egyetem neve a tervek szerint Aquincum Institute of Information Technology (AIIT) lehet.