Éger István. Lufival való fenygetés © Túry Gergely

Apokaliptikus állapotokat, több ezer szerződésbontással "sztrájkoló" háziorvost vizionált a Magyar Orvosi Kamara (MOK) arra az esetre, ha nem születik „elfogadható” kormányzati döntés a népszavazás után kieső vizitdíj-bevételek kompenzációjáról. Aztán mióta Székely Tamás, az OEP főigazgatója átvette kormány és a szakmai szervezetek között zajló egyeztetések irányítását, egyre közelebb került a megegyezés, s csütörtökön már a kormányfő, Gyurcsány Ferenc arra hatalmazta fel a szakembert, hogy írja alá a szakmai szervezetekkel nyélbe ütött megállapodást.

Székely Tamás néhány nappal ezelőtt már beszélt az alap- és járóbeteg-szakellátást érintő, három lépcsőben átalakított új finanszírozási formáról és struktúráról. Eszerint a jogosultság-ellenőrzés (ami eddig a háziorvosok számára kötelező volt) díjazott tevékenységgé válhatna: 50 forint járna betegenként. Emellett 2008. június 1-től felülvizsgálnák a szakmai szorzókat és emelnének rajtuk, ez pedig azzal járna, hogy a több szakvizsgával rendelkező háziorvosoknak magasabb összeg jutna. Az OEP-vezér második lépcsőként a háziorvosok jelentési kötelezettségeinek felülvizsgálatát ígérte: szeptembertől-októbertől csak az OEP-vel szemben lenne ilyen kötelezettségük. 2009. január 1-től Székely már a költségvetést érintő változásokat is elképzelhetőnek tartja: praxisalapokat hoznának létre, s ezek hitellehetőséget kínálnának a praxisok vásárlásához. Az OEP elnöke a járóbeteg-rendelések teljesítményvolumen-korlátjának újragondolásától sem zárkózik el.

Megegyezés tehát vélhetően lesz, s Éger István MOK-elnök blöffízű mozgósításának hatásáról sokat már nem fogunk megtudni. Ötletét, miszerint a háziorvosok bontsanak szerződést az OEP-pel, többen is veszélyesnek minősítették. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója egészen pontosan úgy fogalmazott: a szerződésbontással olyan csapdába futhatnak a háziorvosok, amely egész életükre kihathat. A MOK azért mindent megpróbált: tízezer házorvos postaládájában landolt egy „dokumentáció”, amelyben arról tájékoztatják őket, milyen teendőik lehetnek a szerződésbontás esetén. Éger István a hvg.hu-nak nem volt hajlandó elküldeni a papírokat, közben arra hivatkozott, hogy az "személyes" levelet is tartalmaz. „Nem titkos, de szeretnénk megvárni, amíg visszajelzéseket kapunk az orvosoktól” – mondta az elnök. A doktoroknak 45 napjuk volna, hogy visszajelezzenek a kamarának, így – elvileg – június 30-ra derülhetne ki, hányan vállalják a szerződésbontást, már ha a kamarai karlendítés megtörténik.

Erre egyre kisebb az esély. Úgy tűnik, az egészségügyi miniszter távozása és a „bársonyos reformok” jegyében zajló egyeztetés eredménnyel zárul, s úgy fest, a kormány talál forrást és hosszú távú megoldást a népszavazás útján eltörölt vizitdíj kompenzálására, jövő kedden pedig már a megállapodást is aláírják. Ungár Klárának, az OEP főigazgató-helyettesének is volt már olyan mondata, amely valószínűsíti, hogy a bevételi oldalon vannak plusz források. (A politikusból lett közszolga az Egészségbiztosítási Alapon belüli átcsoportosításban látja a vizitdíj pótlásának lehetőségét.)

Vizitdíj: élt egy évet

A vizitdíj és a kórházi napidíj 20 milliárdos bevételkiesést jelent (praxisonként 100-200 ezer forintot), s a minisztérium ehhez hozzászámolta a kiesett bevételként elkönyvelt 40 milliárd forinot is. Éger István a vizitdíj és kórházi napidíj bevezetését követően nyilatkozataiban többször jelentéktelen bevételnek nevezte a vizitdíjat, ám március 10-e óta, ahogy Horváth Ágnes fogalmazott, "hangosan követeli a minél nagyobb kompenzációt" és elismeri, hogy ez jelentős bevétel volt a praxisoknak. Éger riposztja erre persze az, hogy a praxisok finanszírozásának kérdése régebbi keletű, s vizitdíj nélkül is rendezni kellett volna.

A hvg.hu által megkérdezett háziorvosok a szerződésbontást kevésbé realitásnak, sokkal inkább a megélhetésüket veszélyeztető képtelenségnek tartják. De azt többen is elismerték, hogy a vizitdíj-bevételek kihullása nyomán előállt nehezebb helyzetükben Éger fenyegetése jó adu lehet. Szakmabeliek fórumain állítólag élénk vita bontakozott ki a MOK-elnök javaslatával kapcsolatban, s forrásaink is megerősítették: sokan felelőtlennek tartják a kezdeményezést, de a háziorvosok kétségbeesését nagyon is valóságosnak érzik.

Ennek tükrében Éger István április 16-i szavai – "minden orvosnak tudomására hozzuk, hogy olyan akcióban vesznek részt, ami személyes egzisztenciájuk veszélyeztetése nélkül vezethet eredményre" – inkább tűnik felelőtlenségnek. "Tisztában kell lenniük azzal, hogy szolidaritással tartoznak önmaguknak és kollégáiknak is, a kamara ezt csupán ernyőként fogja össze". Az elnök szerint "az alapellátók vannak annyira elkeseredettek és elszántak, hogy teljesülhet a kitűzött létszámhatár".  A megegyezés azonban sokkal inkább a működőképes rendszert kívánók érdeme, semmint a zsarolási stratégiáé.

Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet igazgatója többször nyilatkozta és a hvg.hu-nak is megerősítette: egyetlen célja lehet a kormányzatnak, szakmának és betegeknek, ez pedig egy jól működő egészségügyi rendszer. A MOK zsarolása és a kormány, illetve a szakmai szervezetek kompromisszum-készsége – úgy tűnik – eredménnyel zárult. Azt egyelőre nem tudni, ki lesz, aki végül levezényli a változásokat, csak annyit, hogy Horváth Ágnes bejelentette: megkezdték az előkészületeket a feladatok átadására. Horváth utódját a Népszabadság értesülése szerint vasárnap nevezi meg a kormányfő, s a legesélyesebb jelölt éppen a "próbamunkáját" teljesítő Székely Tamás.