Dagad a titkosszolgálati botrány
Kiszivárgott az önkormányzatok nemzetbiztonsági megfigyelését elrendelő kormányhatározat, amely a Fidesz szerint bírósági végzés nélkül hatalmazza fel a titkosszolgálatokat, hogy megfigyelés alá vonjanak a kormány érdeklődési körébe került politikusokat és szervezeteket. A témában heves vita robbant ki hétfőn az Országgyűlésben. Az ellenzéki párt a határozat visszavonását követelte Szilvásy titokvédelmi minisztertől, aki ezt visszautasította. A Fidesz nem akar belenyugodni a döntésbe.
„Nyilvántartanak, nyilván tartanak Tőled”
(A Kontroll Csoport népszerű száma a 80-as évekből.)
Szilvásy György.Titkosszolgálati eszközök az uniós pénzek védelmében © Fazekas István |
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a kormányhatározat feljogosítja a titkosszolgálatokat az önkormányzatok és területfejlesztési tanácsok telefonjainak lehallgatására, irataik bekérésére, számítógépeik ellenőrzésére, házkutatásokra, így pedig lényegében a teljes magyar politikai elit megfigyelésére. Mint mondta, a kormányhatározat módosítása lehetővé teszi a főváros, a kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai, az Országos Területfejlesztési Tanács, a regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok, a közigazgatási hivatalok és a védelmi bizottságok lehallgatását, megfigyelését, adatgyűjtést róluk, beépülést e szervezetekbe. Mindezt megtehetik az igazságügyi miniszter aláírásával, vagyis nem kell hozzá bírói engedély, ami ellentmond a nemzetbiztonsági törvénynek - tette hozzá. Az ellenzéki képviselő szerint formai problémák is vannak a neki tájékoztatásul elküldött kormányhatározattal, emiatt azt sem lehet eldönteni, hatályban van-e egyáltalán.
Szerinte Szilvásy György téved, amikor arról beszél, hogy a Fidesz kormányzása idején az önkormányzatok is nemzetbiztonsági védelem alá tartoztak, mert az 1998-as eredeti kormányhatározat hatálya alá kizárólag hivatalok tartoztak, vagyis a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok hivatalai. Most viszont olyan intézmények is, amelyekben választott politikusok ülnek. Debrecen fideszes polgármestere hangsúlyozta: nem igaz, hogy az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján csak „lehetőség” lesz a megfigyelésre, mert az önkormányzatok a kötelező megfigyelési körbe tartoznak.
Kósa Lajos. Tart telefonja lehallgatásától © Fazekas István |
Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere hasonló húrokat pengetett. Kifejtette, a Fideszhez olyan hírek jutottak el, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai kimondottan félnek az önkormányzatok nemzetbiztonsági megfigyelését elrendelő kormányhatározat végrehajtásától, mert világosan látják, törvénytelen eljárásról van szó, aminek ők lesznek a kárvallottjai. Megjegyezte: a kormányhatározat ismeretében közelebb kerültek annak a megfejtéséhez is, hogy miért volt olyan fontos Laborc Sándor kinevezése a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, miközben a nemzetbiztonsági bizottság nem támogatta a kinevezést.
Sántít Szilvásy Györgynek az az érvelése, hogy az önkormányzatokat az uniós források miatt kellett bevonni a nemzetbiztonsági védelem körébe, hiszen Magyarország már 2004 óta az Európai Unió tagja - vetette fel Demeter, majd így folytatta: „alapos a gyanú, hogy a kormány ismét saját politikai céljaira használja fel a titkosszolgálatokat. Törvénytelen eszközöket, törvénytelen célokra”- Szerinte, ha valakiket meg kell védeni, azok a kabinet tagjai: "Veres Jánost olyan üzlettársaktól, akiket börtönbe csuknak, Lamperth Mónika férjét sikkasztási botrányba keveredett pezsgőző-társától, Gyurcsány Ferencet pedig attól, hogy az általa irányított minisztériumból ifjú szocialisták talicskával tolják ki a pénzt". Az elnöklő Szili Katalin közbeszólt, figyelmeztette Demeter Ervint, hogy felszólalása jelentősen eltért az előre beadott interpelláció szövegétől, ami a házszabály szerint csak akkor lehetséges, ha a szöveget az interpellált miniszterrel egyezteti.
Szilvásy György az interpellációkra adott válaszában feltette a kérdést: "Mi értelme lenne vélt megfigyelésüknek? Ugyan mivel zsarolhatná a kormány önöket? Mitől félnek ennyire?". Kósa Lajos erre reagálva azt mondta: a zsarolásnak számtalan módja van, de nem félnek, hanem a demokráciát és az országot féltik.
Szilvásy György visszautasította, és rágalmazásnak nevezte a fideszes képviselők kijelentéseit. Szerinte a két ellenzéki politikus rémhírterjesztő akciót indított, amelyben ismét nemzeti érdeket áldozott fel. „Mi nem tételezzük fel politikai ellenfeleinkről, hogy kormányzásuk idején törvénytelen célokra kívánták volna felhasználni a nemzetbiztonsági szolgálatokat, pedig akkor is ugyanezek a szabályok voltak hatályban" - közölte.
Megjegyezte: nemzetbiztonsági védelem alá tartoztak többek között az önkormányzatok is a Fidesz kormányzása idején.” Minden évben - fejtegette - kockázatelemzést végeznek a kihívások és ezzel párhuzamosan a nemzetbiztonság kapacitását figyelembe véve. Ennek eredményeként kerültek vissza az önkormányzatok, a kerületek, a megyei közgyűlések az objektumvédelmi körbe, mivel a 3000 milliárd forintnyi uniós támogatásból 2000 milliárdot ebben a szférában költenek el .
A miniszter emlékeztetett arra, hogy képviselőkről vagy hozzátartozójukról nyílt vagy titkos információgyűjtést kezdeni csak a nemzetbiztonsági bizottság azonnali tájékoztatásával lehet. Hozzátette: a nemzetbiztonsági védelem célja a megelőzés, a védett szervezet működésének megóvása a szervezett bűnözéstől, a terrorcselekményektől, a törvénytelen befolyásolástól. Úgy fogalmazott: mindannyiunk közös érdeke, hogy megóvjuk az uniós fejlesztési forrásokat.
Szilvásy felhívta a figyelmet, a nemzetbiztonsági védelem megállapodás alapján működik, és nem kötelező egyik hivatal, vagy szervezet számára sem. A kormánynak tudomásul kell vennie, ha egy önkormányzat nem él ezzel a lehetőséggel, de egyetlen felelős helyhatósági vezető számára sem lehet közömbös, hogy hogyan költik el az uniós forrásokat - hangoztatta. Kijelentette: a nemzetbiztonsági törvényen felül semmilyen többletjogosítványt nem ad a kormányhatározat. A miniszter szerint a dokumentum megfelel a formai szabályoknak is.
A választ sem Kósa Lajos, sem Demeter Ervin nem fogadta el, de az Országgyűlés mindkét esetben jóváhagyta azt. Kósa Lajos erre úgy reagált: a határozat szerint a titkosszolgálatok megállapodás nélkül is ellátják a nemzetbiztonsági felügyeletet. A fideszes politikus szerint az egyetlen elfogadható válasz az lett volna, ha a miniszter elnézést kér és visszavonja a határozatot, ezért indoklását nem fogadta el. Újra feltette a kérdést, Demeter Ervin megjegyzését visszhangozva, hogy ha valóban az európai pénzekről van szó, akkor miért nem 2004-ben változtatták meg a rendszert, miért 2008 márciusában, amikor a kormány politikailag megbukott? Kósa Lajos szerint az is tanulságos, hogy milyen szervezetek tartoznak még a nemzetbiztonsági védelem a körébe; a Magyar Távirati Irodát, a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót, illetve néhány nagybankot is megfigyel és lehallgat a titkosszolgálat.
Tóth Károly, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista alelnöke az ellenzéki képviselők sajtótájékoztatójára reagálva újságíróknak azt mondta: a kormányhatározatot az indokolta, hogy a kabinet úgy látja, az önkormányzatokkal együttműködve érdemes követni bizonyos pénzeszközök útját. „Erre az együttműködésre a kormányhatározattal tett ajánlatot a kormány”- fűzte hozzá, bár adós maradt a magyarázattal, miképpen tehetnek ajánlatot a titkosszolgálatok az önkormányzatoknak, ha egyszer az egész ügyet a Fidesz fellépéséig hétpecsétes titokként kezelték?
hvg.hu