A Kóka-villa kálváriája
Úgy látszik, Kóka János villájának építkezésén semmi sem úgy zajlik, mint kellene. A legújabb fejlemény: a hatóságok, vagyis a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a XII. kerületi Önkormányzat, úgy járultak hozzá a közcsatorna építéséhez, hogy az a közigazgatási cím, amelyre az engedély szól, nem létezik. A nevezett rész ugyanis csak Kóka telkének megosztása után jöhetne létre, ám erről jogerősen még nem hoztak határozatot.
© Stiller Ákos |
Először a telek megvásárlása kapcsán merültek fel kérdések. A Normafa utca 45. szám alatt található 4044 négyzetméteres telket a B&D Irodatechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – 2007 márciusi átalakulást követően ma már B&D Ingatlanfejlesztő Kft. –, valamint annak tulajdonosa, Boldizsár László közösen vette meg, a földhivatal 2000. szeptember 25-én jegyezte be a két tulajdonost. (Boldizsárt kiterjedt üzleti kapcsolatok fűzik Kókához: cégei beszállítói voltak az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Rt-nek, Kóka egykori cégének. Boldizsár az Irodagép-műszerészek Országos Ipartestületének elnökeként részt vesz a vizitdíj automaták üzembe állításában, szervizelésében. A vállalkozó más társaságok mellett Kóka egykori tulajdonát képező Meditcom Kft.-vel tárgyalt az általuk üzemeltetett automaták szervizeléséről.).
A tulajdoni lap szerint a telek két nappal a vásárlás után került át Boldizsártól a Rumed 2000 Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. tulajdonába. A Rumed, amelyben Kókának 51 százalékos részesedése van, 2000. szeptember 25-én jön létre, 2 nappal később pedig a kft. már meg is vette a telket. (A Rumed résztulajdonosa volt az Elender Rt.-nek is). A B&D – a cégnyilvántartás adatai szerint – hasonlóképen csupán egy napra vette fel tevékenységi körébe az ingatlanügynöki tevékenységet, amit aztán még aznap töröltek is.
© Stiller Ákos |
Az önkormányzat engedélyezte a Normafa utcára néző Kóka-villa és a hegyoldalban több tíz méter szintkülönbséggel lejjebb, az Alkony utcai társasházak között elhelyezkedő, külön helyrajzi számú telekrész létrehozását, de kikötötte: a telekalakításhoz csak akkor járul hozzá, ha a tulajdonos gondoskodik közlekedési útvonalról, továbbá ha az alsó szomszédok is megadják a szolgalmi jogot, azaz engedélyezik telkükön keresztül a szabad átjárást. A közlekedési útvonal kialakítása viszont csak jelentős erdőirtással és, a terület lejtése miatt, komoly tereprendezés árán lett volna megvalósítható. Ráadásul a szomszédok hallani sem akartak a szolgalmi jog megadásáról.
| Egyéb bonyodalmak |
| Az Alkony utcai „nem létező” telek közműépítése kapcsán Kóka János vitába keveredett a szomszédjaival, akik állították: a csatornáépítést végző dolgozók a munkálatok során birtokháborítást követtek el, s megrongálták az Alkony utcából a Normafa utcába vezető lépcső alját. Az Alkony utcai lakók Kóka Jánossal peren kívül akartak megegyezni, sikertelenül. (Kiderült az is, hogy a Kóka-villa szennyvízelvezetését az a mérnök tervezte, aki a terveket engedélyező Fővárosi Csatornázási Művek alkalmazottja. A mérnök szerint személye nem befolyásolta az engedélyezési eljárást. A szerk.) Tavaly novemberben a Közép-magyarországi Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzést tartott Kóka János épülő villájánál. Kiderült, hogy többen illegálisan dolgoztak az építkezésen, elfogtak egy körözött bűnözőt, egy drogdílert is. Ezt követően, december közepén három Molotov-koktélt dobtak Kóka János épülő házára. Senki nem sérült meg, és az ingatlanban sem keletkezett jelentős kár. A rendőrség rongálás miatt indított eljárást, de egyelőre nem lelik a tetteseket. |
Az önkormányzat engedélye szerint a csatornaépítés arra a helyrajzi számú telekre szólt, amelynek tulajdoni lapján az önkormányzat szerepel tulajdonosként. Ezzel ellentétes volt a kerületi Főépítészi Iroda munkatársának tájékoztatása: a helyrajzi számmal jelölt telek a Mátyás király út és a Normafa utca közötti részt jelöli, és nincs hozzárendelve közigazgatási cím. Fokozza a zűrzavart, hogy a csatornázási művek által kiadott üzemeltetői hozzájárulás az Alkony utca 26-28. számú ingatlanra vonatkozik. Ám az Alkony utcában 28-as számú ingatlan nem létezik.
A csatornázási munkálatokról megkérdeztük a Fővárosi Csatornázási Műveket, amelynek szóvivője, Bátori Marianna elmondta a hvg.hu-nak, hogy számukra érdektelen, hogy az Alkony utca mely ingatlanáról van szó, hiszen az utcában egy közcsatorna telekhatárig történő kiépítéséhez, nem pedig kötőcsatorna építéséhez kérték az üzemeltetési hozzájárulásukat, amelyet természetesen ki is adtak.
A XII. kerületi Önkormányzattól a kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a közműépítés a megfelelő engedélyek és hozzájárulások birtokában történt. „A közcsatorna építés beruházója, a 10478 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa. Az ingatlan saroktelek, a Normafa út felől 45-ös házszám, az Alkony út felől 28-as. Ez a hivatalos házszámozás. A kiadott tulajdonosi- és közútkezelői hozzájárulás a benyújtott terv szerint a (10479) hrsz.-ú közterületen megépítésre kerülő közcsatornára szól. A házszámozásnak egyébként a közterületre szóló tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás tekintetében nincs jelentősége.”
Az önkormányzat közlése alapján az útbontás környezetében élőket a közmű kivitelezője kiértesítette. A hvg.hu-nak erről az egyik érintett lakó, Hajnal Péter elmondta, hogy az Interpoint Kft. ezt valóban megtette, igaz, egy hétvégén, ráadásul úgy, hogy semmilyen elérhetőséget nem adtak meg, így nem tudtak kinél kifogást emelni.
„Ha elfogadjuk az önkormányzat érvelését, miszerint az Alkony utca 26-28. szám előtti közterületről van szó, akkor mi, az Alkony utca 26-ban lakók is érintettek, azaz ügyfelek vagyunk. Így az önkormányzatnak is értesítenie kellett volna minket a munkálatokról, ám ezt nem tette meg.” Hajnal Péter szerint több kérdésre sem kaptak választ, miután megpanaszolták a csatornaépítést. Az egyik, miért veszi úgy a hivatal, hogy a Normafa utca 45. az az Alkony utca 28., mikor a magyar jog szerint egy ingatlannak csak egy számozása lehet.
Hajnal Péter közölte azt is, hogy a lakók úgy döntöttek, megtámadják a csatornázási engedélyt, és ha kell, akkor a bírósághoz fordulnak igazuk bebizonyítására. A férfi beszámolt arról, a lakók attól tartanak, hogy a Kóka-telek megosztása után az alsó telek értékesíthető lesz, s annak megvásárlása után az új tulajdonos építkezésbe kezd, ami viszont csak a hegyoldal elbontásával, jelentős tereprendezéssel járna.
A villaépítésről faggatták Kóka Jánost
