Fenyvesi Gábor, Salgótarján fideszes alpolgármestere ellen öt rendbeli közokirat-hamisítás bűntette és négy rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádat az ügyészség, mert a politikus úgy használt doktori címet, hogy felsőfokú végzettsége sincs.

A bíróság viszont tárgyalás nélkül szüntette meg a büntetőeljárást arra hivatkozva, hogy a vádirat szerint Fenyvesi Gábor névviseléssel összefüggésben követett el okirat-hamisítást, de a doktori cím nem része a névnek, így az alpolgármester nem követett el bűncselekményt.

Huszár Máté, aki az MSZP salgótarjáni önkormányzati képviselőjeként tavaly márciusban robbantotta ki a diplomabotrányt, a döntés ismeretében azt mondta: bár ő bejelentő volt az ügyben, a hírről a sajtóból értesült, nem kapta meg az iratokat, így nem tudja, hogy az ügy érdemi részével foglalkozott-e az ügyészség.

Foglalkozott-e azzal, hogy Fenyvesi Gábor egy középiskolában tanított, vizsgáztatott, bizonyítványokat írt alá, és mindezért anyagi ellenszolgáltatást kapott, miközben nincs államilag elismert felsőfokú végzettsége? Foglalkozott-e azzal, hogy 2002-ben polgármester-, 2006-ban képviselőjelöltként csapta be a választókat doktorként fellépve, vagy hogy alpolgármesterként úgy írt alá dokumentumokat, kötelezettségvállalásokat, hogy azokon nem a saját neve szerepelt? - kérdezte. Ma még nincsenek válaszok, de az biztos: Fenyvesi Gábor maga ismerte el, hogy nem doktor, amikor múlt év nyarán töröltette okmányaiból a titulust, és az is, hogy hét éven át közszereplőként hazudott a salgótarjániaknak - tette hozzá.

Salgótarján alpolgármestere egy államilag nem akkreditált miskolci magánegyetemet végzett el 1999-ben, és 2001-től használt doktori címet. A magánegyetem elnöke arról tájékoztatott, a rendőrségen is elmondta, hogy hallgatóikkal nyilatkozatot íratnak alá, amelyben tudomásul veszik, hogy az iskola nem ad diplomát.

A Salgótarjáni Városi Bíróság megszüntető döntését 19 oldalon át indokolta, ebben azt is leírják: "A bíróság csakis a vád tárgyává tett magatartások értékelését végezte el, kizárólag büntetőjogi szempontból. A jelentős közérdeklődést kiváltó eset előzményeivel, politológiai, erkölcsi megítélésével, tanulságaival nem foglalkozott."

A Nógrád Megyei Bíróság szóvivője pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy az ügyészség február 20-án érkezett átiratában ejtette a vádat. Barsi József hozzátette: a vádelejtés nem tartalmazott indoklást, de a ténye arra utal, hogy az ügyészség szerint sem bűncselekmény a vádlott terhére rótt cselekmény. A szóvivő elmondta: a bíróság már február 6-án meghozta a döntését, csak annak írásba foglalása volt folyamatban, ezért a vádelejtést már nem lehetett joghatályosnak tekinteni. A vádelejtés ellenére tehát az ügyészség - csakúgy, mint a vádlott - még élhet fellebbezéssel a bírósági döntés ellen - tette hozzá.