Illés erről sajtótájékoztatóján beszélt, hivatkozva az Orosz Föderáció Nukleáris Központjának jelentésére, amelyet a Paksi Atomerőmű meghívására tavaly nyáron a helyszínre érkező Szergej Uruszov projektmenedzser készített.

Az ellenzéki képviselő hangoztatta: a jelentésben kifogásolt körülmények, a vízbetörésekről készített fotók alapján az állapítható meg, hogy a helyszín alkalmatlan a kis és közepes aktivitású sugárzó hulladékok hosszú távú tárolására.

A politikus az ügyben Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez fordul, továbbá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől is kéri az ügy kivizsgálását.

Illés szerint ha kiderül, hogy jelentős mértékű vizesedésről van szó, akkor feltétlenül le kell állni a projekttel, ugyanis akkor később a raktárterekből a vízzel külső helyszínekre juthat radioaktív szennyezés.

A politikus megismételte korábbi kritikáit a beruházással kapcsolatban. Véleménye szerint az enyhén sugárzó hulladékok tárolójára a Tolna-megyei kis település mellett eleve szükségtelen, hiszen ezek elhelyezése ma is megoldott Pakson az atomerőmű területén.

A végleges elhelyezést Pakson 10 milliárd forintból meg lehetett volna oldani, a 2005 óta tartó beruházás értéke pedig 60 milliárd forint - mutatott rá Illés, aki kifogásolta a létesítmény méretezését is, hiszen az több tízezer tonna kis és közepes aktivitású hulladék befogadását teszi lehetővé, miközben évente csupán pár száz tonna ilyen besorolású hordóról kell gondoskodni. Enyhén sugárzó hulladéknak számítanak a sugárszennyezetté vált kesztyűk, munkaruhák, és különböző eszközök.

A szakpolitikus megjegyezte, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamának végén valóban keletkezik jelentős mennyiségű, enyhén sugárzó hulladék. De mivel úgysem lehet teljesen leszerelni és elszállítani a létesítményt, annak főbb elemei a helyszínen maradnak ipari műemlékként, ezért a kis és közepesen szennyezett hulladékokat a helyszínen maradó elemeken belül is lehetne tárolni - vélekedett Illés.