2008. január. 29. 10:57 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. január. 29. 15:33 Itthon

Gyurcsány visszaadná Brüsszelnek a gazdák pénzét?

Felelőtlenséggel, illetve „árulással” vádolják egymást a kormánypártiak és a fideszesek Gyurcsány Ferenc múlt heti davosi nyilatkozata kapcsán. Pedig feltehetően csak az történt, ami máskor is: a kormányfő elengedte magát és nagyokat mondott.

"Az uniós mezőgazdasági politikát teljesen újra kell gondolni a következő költségvetési időszakban, vagyis 2013 után, (...) a gazdálkodóknak pedig a jövőben meg kell tanulniuk együtt élni a piaci árakkal ahelyett, hogy a támogatásokból élnének."

Nem, a fentiek nem Gyurcsány Ferenc múlt héten Davosban elhangzott és azóta bírált szavai, még ha kissé hasonlítanak is rájuk. A nyilatkozat az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági támogatására jogosult államának vezetőjétől, Nicolas Sarkozy francia elnöktől származik (forrás: Magyar Hírlap), aki még tavaly szeptemberben hozta szóba az uniós mezőgazdasági támogatások rendszerének újragondolását. A párhuzam már csak azért sem erőltetett, mert Sarkozy ugyanúgy a hivatalos, tehát hagyományosan agrárközpontú francia politikával szembe menően beszélt.

Gyurcsány mondta

Az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatára és átalakítására, mert magas élelmiszerpiaci árak esetén a gazdák kevésbé vannak ráutalva a támogatásra - mondta Gyurcsány Ferenc múlt héten a davosi Világgazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén. A miniszterelnök szerint az agrártámogatási rendszerből esetleg felszabaduló összegek az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a versenyképesség javítására fordíthatók. Ezt követően - idézi az MTI - úgy finomított: „A mezőgazdasági támogatáspolitika nem igazodhat az éves változásokhoz, 2013-ig érvényben kell hagyni, az árak változásától függetlenül”.

Nem baj, ha egy miniszterelnök "nagy ívű" és előremutató dolgokat mond, csak akkor válik kínossá, ha a kormány hivatalos politikája éppen ennek az ellenkezője. Ez történt Sarkozyvel, és most Gyurcsánnyal is. A magyar kormányfő davosi nyilatkozata alapján azon örvendezik, hogy a világpiacon emelkedő élelmiszerárak miatt a magyar gazdák termékeikkel anélkül is versenyképesek lesznek, hogy ezért a mostanihoz hasonló támogatást vennének föl, ez pedig módot ad az uniós agrártámogatási rendszer felülvizsgálatára és átalakítására. Végre tehát másra is költhetünk pénzt – jön le a miniszterelnök szavaiból.

A magyar kormány ellenzéke szerint Gyurcsány átállt az ellenfélhez. Ez bizonyosan túlzás, de az igaz, hogy a kormányfő szavai sokakat megleptek. A hivatalos politika szintjén az Európai Unió nettó befizető tagállamai (Németország, Nagy-Britannia, Svédország stb.) ugyanis valóban abban érdekeltek, hogy a közösségi támogatások negyven százalékát jelentő agrárdotáció egyre csökkenjen. De mi egyelőre biztosan nem.  Magyarországnak (éppúgy, mint a franciáknak) az az érdeke, hogy a közös agrárpolitika (KAP) támogatási rendszere fennmaradjon. Már csak azért is, mert a magyaroknak folyósított területi alapú agrártámogatás becslések szerint a jelenlegi százmilliárdos éves szintről fokozatosan emelkedve, 2013-ban éri el a régi tagállamok támogatási szintjének arányát. A KAP jelenlegi rendszerének – 2013 után, vagyis a következő uniós költségvetési periódusban esedékes – átszabása tehát azt jelentené, hogy a magyar agrárium versenyképessége csak egészen rövid időre emelkedik a nyugati mezőgazdaság szintjére.

A magyar kormányfőn azt kérik számon kritikusai, hogy legalább ne adjon ötleteket az ellenérdekelt félnek, hiszen azok utána előszeretettel hivatkoznak majd a belátó magyarokra. „Az ország érdeke az, hogy a gazdáknak járó földalapú támogatást megtartsuk, s így foglal állást a 2147/2007-es kormányhatározat is” – magyarázza a hvg.hu-nak Szájer József, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának tagja. A tavalyi, közös uniós politikákat is érintő határozat szövege valóban úgy fogalmaz, hogy a mostani rendszernek a társfinanszírozás vagy a tisztán nemzeti finanszírozás irányába való elmozdulása kedvezőtlenül érintené pozíciónkat. Ám az is szerepel benne, hogy a KAP felülvizsgálata hosszú távon ezzel együtt is megkerülhetetlen. „Valószínűleg érzi Sarkozy is, hogy az EU komoly reformja nem megy az agrárrendszer átdolgozása nélkül, mert az erőforrások jelentős részét leköti, többet meg senki nem hajlandó befizetni” – mondja a hvg.hu-nak Szent-Iványi István, az EP magyar liberális képviselője. Egy erős és jól működő Európa legalább annyira érdeke hazánknak is, mint a gazdáknak folyósított támogatás. A mezőgazdasági dotációk sokak szerint elavult, eredendően a hatvanas évek Franciaországára szabott rendszerén majdan megspórolt pénzeket éppenséggel kutatásfejlesztésre, innovációra, megújuló energiaforrások terjesztésére és oktatásra is fordíthatnák.

Gyurcsány persze azt nem üdvözölte – amint ellenfelei sugallják –, hogy a támogatásokat meg kellene szüntetni. Ez nem is lenne célszerű. Akkor ugyanis újraéledne a nemzeti támogatási verseny, és mindenki saját költségvetéséből dotálná saját agráriumát. Mindenesetre figyelemreméltó, ahogyan a hivatalos kormányzati politika és az ellenzék vitathatatlanul össznemzeti érdeknek állítja be a mezőgazdaság dotációját. Miközben azzal azok a nagybirtokosok járnak a legjobban, akik egyébként szinte minden párt holdudvarában megtalálhatók. Persze nem csak Magyarországon.

Hirdetés