Már nem nyomoz a rendőrség a sajóládi erdőirtás ügyében
Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a rendőrség a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sajóládi - az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó - erdő kiirtása ügyében - közölte a debreceni székhelyű Tiszántúli Természetvédők Társulata szombaton.
A 180 hektárnyi sajóládi erdő 98 százalékának kivágása miatt a Tiszántúli Természetvédők Társulata tett büntetőfeljelentést még 2007. november közepén ismeretlen tettesek ellen "jelentős mértékű károsodást okozó természetkárosítás, illetve hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt" - áll a nyilatkozatban.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást megszüntető határozatában megállapította, hogy a Délbükki Erdészeti Igazgatóság biztonsági intézkedései ellenére az erdő ritkulásához jelentősen hozzájárult a területen tapasztalható nagymértékű falopás. A sajóládi erdő területén ugyanis a rendőrség az elmúlt két évben összesen 142 személlyel szemben kezdeményezett eljárást, azonban a tetten ért elkövetők által okozott kár sok esetben a szabálysértési értékhatárt - 5-10 ezer forint - sem haladta meg. Annak a megállapítása, hogy a lombozat ritkulása mikor következett be, illetve tettenérés esetén a faanyag mely területről származott, nem volt megállapítható. Mivel az erdő faállománya a falopások miatt 60 százalék alá csökkent, ezért az erdőtörvény alapján "véghasználatra került", azaz kivágták az erdő megmaradt faállományát.
A Tiszántúli Természetvédők Társulata panaszt nyújtott be a nyomozást megszüntető határozat ellen, véleményük szerint ugyanis a Natura 2000 erdőterületeket a közösségi jog védi, amely elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, így jogsértő volt a magyar erdőtörvény alapján, az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása nélkül kiadott vágási engedély.
A természetvédők szerint a sajóládi erdő kivágásával, az erdei életközösségek élőhelyeinek visszafordíthatatlan károsodásával, a védett, fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű növény- és állatfajok eltűnésével és kipusztulásával a magyar természetvédelem egyik legsúlyosabb természetkárosítása következett be. Ráadásul mindezidáig minden jogkövetkezmény és felelősségre vonás nélkül - olvasható a dokumentumban.