MSZP-székház a tavalyi választás éjszakáján. Borúra derű © hvg.hu

Április első vasárnapja, netán a májusi második legyen a voksolás napja? - hamarosan ilyen választási részletkérdésekről egyeztetnek a parlamenti pártok. A HVG információi szerint közel jutottak ugyanis az elvi megállapodáshoz a párt- és kampányfinanszírozás reformjáról, s ha minden jól megy, a kutatóintézetek (Eötvös Károly, Nézőpont) által serkentett tárgyalások eredményeként hamarosan előállhatnak az alapelveket rögzítő dokumentummal.

Nem minden vitás kérdésben sikerült megállapodni, ám abban igen, hogy - mint az amerikai elnökválasztás esetében - előre meghatározott napon voksolhassanak parlamenti képviselőikre a magyarok. Ezzel megszűnne a köztársasági elnök joga a választás időpontjának kiválasztására, s így az örök vita arról, melyik politikai erőnek kedvez a kiszemelt nap, s vajon miért azt választotta az államfő. Törvényben határoznák meg a kampányidőszakot is - ma ez a kiírás napján indul, tehát a hossza az elnök döntésétől függ -, lehetőleg úgy, hogy az eddigieknél rövidebb, legfeljebb hatvan-hetven napos legyen. A pártok ezzel is szeretnék takarékosabbá tenni a korteskedést, a megállapodás egyik célja ugyanis a kampánykiadások ésszerű korlátozása. Éppen ezért megtartanák a költési plafont is, ahogy azt az SZDSZ és az MDF korábban is javasolta. Ez azt jelzi, hogy az MSZP engedett, hiszen a kormány tavalyi törvényjavaslata még ennek eltörlését indítványozta (lásd táblázatunkat a 18. oldalon).

A Fidesz is rábólintott a limitre, a legnagyobb ellenzéki párt így is demonstrálni akarja, valóban híve az általa mostanában sokat hirdetett olcsóbb demokráciának. Nyilvánvaló persze, hogy az 1997-ben meghatározott 386 millió forintból nem tudnak kijönni a pártok a parlamenti választáson - a két kis párt is emelt határral számolt -, ám a Fidesz most szóba hozta: a tíz évvel ezelőtti keretből is megoldható a kampány, ha a többiek elfogadják a politikai reklámok korlátozásáról szóló új javaslatát. Ez nem kevesebbet jelentene, mint a tévé- és rádióhirdetések, az óriásplakátok teljes tilalmát. Az utóbbi kapcsán a francia példát emlegető fideszesek javaslata azonban eddig nem aratott nagy tetszést, így aligha veszik bele a megállapodásba, bár előkerülhet még olyan B terv is, ami csak a tévéreklámokra mondana stopot - azok viszik el ugyanis a legtöbb pénzt.

Fidesz-kampányrendezvény Békés megyében. Napfény © hvg.hu

Hogy valami megmozdult, az is jelzi, hogy az egyik legkényesebb kérdésben, a kampányidőszaki kormánypropaganda ügyében sikerült előbbre lépni. Az ellenzék a számára igen fontos korlátozás érdekében áldozatot hozott: a legújabb változat szerint a kormány mellett a "közfunkciót betöltők" korteskedését is korlátoznák a választás előtt (az időszak hossza még vitatott). Ez nemcsak azt jelentené, hogy a kabinet nem népszerűsíthetné magát, hanem azt is, hogy a polgármesterek, megyei vezetők sem használhatnák ki funkciójukból származó előnyeiket, legyen az a szolgálati autó kampánycélú használata vagy éppen jutalomosztás. Komoly haladásnak számít az is, hogy sikerült megállapodniuk arról, működési költségként a pártoknál a választási években sem lehetne többet elszámolni, mint az előző két év átlagát legfeljebb 10 százalékkal meghaladó összeg, bezárva ezzel egy kiskaput a kortespénzek átcímkézése előtt.

Miután számos kérdésben - az elkülönített és nyilvános kampányszámla bevezetésétől a vállalkozások adománytilalmán át a számvevők ellenőrzési jogainak kiterjesztéséig - már korábban kialakult a konszenzus, valószínűnek látszik a pártközi megállapodás. Nem jelenti ez azonban azt, hogy az őszre tervezett törvényalkotási menet sétagalopp lesz. Egyrészt több pontról - például a pártoknak járó állami támogatás mértékéről - csak később, a nyári szünet után tárgyalnak, másrészt a Fidesz egyelőre kitart múlt héten bejelentett hétpontos javaslata mellett. Aligha függetlenül attól, hogy mindkét nagy párt magának akarja a sikert.

Az MSZP arra hivatkozik, hogy a Gyurcsány-kormány rögtön a 2006-os megalakulása után benyújtotta törvénytervezetét, a Fidesz pedig nyilvánvalóan arra játszik, hogy elhitetheti: mostani ellenjavaslata mozdította ki a kátyúból a tárgyalások szekerét.

A legtöbb vizet mégis a népszavazási előkészületek kavarhatják. A pártok azzal futottak neki a tárgyalásoknak, hogy minden voksolásnál-kampánynál alkalmazható szabályrendszert alkotnak. Ma ugyanis csak a parlamenti mandátumokért folyó versenyre vannak regulák, az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati korteskedésben éppen úgy szabad a vásár, mint a referendumoknál. Ahhoz azonban túl közel van a Fidesz-KDNP népszavazási akciója - amelyre az aláírásokat várhatóan szeptemberben kezdik gyűjteni -, hogy napi politikai számítások ne zavarják meg a törvény-előkészítést. Arról nem is beszélve, hogy a referendumok sajátos előírásokat is igényelnek, például aligha lehetne eltiltani a kormányt - vagyis az egyik küzdő felet - intézkedései népszerűsítésétől, s a Fidesznek sem jönne feltétlenül jól a költési határ akkor, amikor a miniszterelnök minden eddiginél erőteljesebb kampányt ígér.

A megoldás az lehet, hogy a speciális referendumszabályokat kiveszik a pártpénztörvényekből, amelyek új előírásait csak a "következő országos választási eljárásban", vagyis - ha minden menetrend szerint megy - a 2009-es EP-választáson kell majd először alkalmazni. A Fidesz-KDNP így még a mai szabályokkal - tehát inkább szabályok nélkül - kampányolhat az igenek érdekében. Igaz, az Alkotmánybíróság felszólítására a T. Háznak az év végéig pontosítania kellene a népszavazási előírásokat - például hogy egy eredményes ügydöntő referendum meddig köti a parlamentet (HVG, 2007. május 19.). Ennek kapcsán az MSZP a múlt héten már fel is vetette, emeljék 200 ezerről 300 ezerre az ügydöntő népszavazáshoz szükséges aláírások számát, növeljék az eredményességhez szükséges minimumot (ami most az összes választó egynegyede plusz egy voks), továbbá pontosítsák a referendumból kizárt témák mostanában sok vitát kiváltó listáját. Mindezek azonban már nem vonatkozhatnak a folyamatban lévő ügyekre, tehát semmiképp sem keresztezhetnék az Orbán Viktor és hívei által előrehozott választásnak tekintett népszavazás tervét. Nem csupán a jogállami elvek miatt nem, de azért sem, mert a Fidesz-KDNP nélkül nem jön össze a szükséges kétharmados parlamenti többség, nem születhet meg az alkotmánybírák által követelt törvény, így az MSZP makacskodása esetén csak a parlament mulasztásainak a listája bővülne egy újabb tétellel.

JUHÁSZ GÁBOR