„Az elkövetőnek még pislogni sincs ideje”
Ne tessék lelépni, piros van - mondja majd a traffipax funkcióval is bíró térfigyelő kamera a renitens gyalogosnak. Egyelőre ott tartunk, hogy az eszközt a bűnmegelőzés és felderítés egyik fétisének tartja a rendőrség. A jogvédők pedig azért harcolnak, legalább azt tudjuk pontosan, hol is vannak a kamerák. A búrák megtévesztőek, egyszer-egyszer ugyanis üresek. Bár, a rendőrök állítják, a búrának is van visszatartó ereje.
Mi tehet az ember, ha reggel egy csúfosan összetört (betétlap nélküli) autót talál a háza előtt? Az első sokk után az égre emeli tekintetét, s ha ekkor azt látja, hogy térfigyelő kamerát szereltek a mellette lévő ház szélére, esélyt érez arra, hogy kiderül, ki hajtott bele parkoló kocsijába. Hősünk, egy terézvárosi lakos először felvidult, hogy lesz mód a felvételt visszanézni, de néhány telefonnal később kiderült, valójában nincs is kamera a VI. kerületi búrában.
Hol vannak kamerák? |
A budapesti közterületeken működő több mint 600 térfigyelő kamera adataiból már 300-nál több megtalálható a http://www.geospace.hu/ térképén. |
Mire jó a felvétel? |
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, 42. §-a szerint: „a rendőrség által készített kép- és hangfelvételek, illetőleg az abban szereplő személyes adatok csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint a körözött személy azonosítása céljából használhatók fel.” |
Egyetlen kamera ára 560 ezer forint, ehhez jön még a telepítés költsége, így több millióba is kerülhet a felszerelése. A kft. egyébként 54 millió 300 ezer forintot kapott az önkormányzat költségvetéséből, és emellé még 15 milliót „felhasználási célú támogatást”, ez utóbbiból cserélik, pótolják a kamerákat is. A minden egyes kameránál a környéknek megfelelően állítják be, hogy milyen ütemben pásztázzon (járőr üzemmódban), hova zoomoljon és mikor.
A Centrum is használja a térfigyelők felvételeit? |
Az Index egyik blogjában nemrég olyan történetről számoltak be, ami arra engedett következtetni, hogy a Centrum Parkoló Kft. is használja a térfigyelők felvételeit. Ezt amúgy nem tehetné, hiszen a kamerákat felvételeit csak rendőrök figyelhetik, azon szereplő adatokat szabálysértés vagy bűncselekmény kapcsán lefoglalhatja a rendőrség. Megkerestük a parkolási társaságot, ahol többszöri kérésre sem válaszoltak arra a kérdésre, hogy igaz-e az állítás, miszerint térfigyelő felvételeit használják, s ha nem, milyen felvételt láthatott a levél írója. A cikkünkben nyilatkozók mindegyike meglepődött a történeten, hangsúlyozva, hogy ez komoly törvénysértés lenne. |
A perelt kerület és a külsős cég |
A Társaság a Szbadságjogokért (TASZ) által a térfigyelő rendszerek adataira vonatkozó információk miatt perelt XIII. kerületben "külsős" cég, vagyis nem a rendőrség vagy az önkormányzat működteti a kamerarendszert. A kerülettől azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mivel a közbeszerzési pályázaton nyertes cég együttműködési szerződést kötött a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel, a rendszer jogszerűen működik. A kerület első fokon egyébként négy másik budapesti önkormányzattal együtt állt bíróság elé, mert nem volt hajlandó a TASZ kérdéseire válaszolni. A pert követően három kerület végül válaszolt. Másodfokon már csak a X. és XIII. kerületet perelték, s a bíróság úgy döntött: a 80-ból 36 kérdés nem közérdekű adator firtat. A XIII. kerület elégedett a jogerős döntéssel, a kért adatokkal kapcsolatban pedig úgy nyilatkozta, amik közérdfekűek, azok megtalálhatók a honlapjukon. A TASZ a Legfelsőbb Bírósághoz fordul jogegységi határozatért, mert a legutóbbi bírósági döntéssel ellentétben a törvényszékek már több perben elismerték, hogy a 80 kérdés mindegyike közérdekű adatokra kérdez rá. |
„Londonban 500 ezer kamera van, 1996 óta törvény szabályozza a térfigyelő szolgálatok eljárását, adatkezelését, és tudomásom szerint ott nem hivatásos rendőrök nézik a kameraképeket. Ha valaki például elájul az utcán, mentőt tudnak hívni hozzá azonnal” – érvel Szécsényi András amellett, hogy a Budapesten is érdemes lenne bővíteni a kamerarendszert és nem csupán bűnmegelőzés céljából.
„Ez éppen nem érv a kamerák mellett” – mondja Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Véleménye szerint ez kiöli az emberekből a segítségnyújtás reflexét. „Nem kell ahhoz térfigyelő kamera, hogy mentőt hívjanak valakihez, aki rosszul lett”- mondja. A TASZ amúgy már több pert is megnyert a BRFK-val, a fővároi kerületekkel és vidéki várossokkal szemben, mert azok nem akartak választ adni a jogvédő szervezet 80 pontos kérdőívére, amelyben többek között azután érdeklődnek, hogy hol helyeztek el kamerákat, illetve készítettek-e hatástanulmányt a kamerák eredményességével kapcsolatban. A térfigyelő-rendszerekkel kapcsolatos szerződések bemutatását is kérik, rákérdeznek, hogy ki telepítette, és ki üzemelteti a rendszereket, illetve ki figyeli a kamerák felvételeit. Ez utóbbi kérdés nem hanyagolható el, hiszen térfigyelő kamerákat – a törvényi szabályozás szerint – csak rendőrség működtetheti, a felvételeket pedig csak hatósági eljárásra lehet lefoglalni, mégis van olyan kerület, ahol külsős cég kezében van a működtetés.
Friss példa használatra |
A lakosság segítségét kérve keresi a rendőrség azokat a fiatalokat, akik több biztonsági kamerát rongáltak meg, illetve egyet el is loptak egy zuglói irodaház homlokzatáról. A rendőrség szerint az elkövetők feltehetően azonosak voltak azokkal az ismeretlenekkel, akik november 13-án és november 19-én hajnalban is megrongáltak több kamerát ugyanezen a helyszínen. A kamerarendszer azonban jól használható felvételeket készített a tettesekről - mondja a rendőrség, ezért most ezeket közreadva indított nyomozást. |
A jogvédők a kérdőíveket feldolgozva megállapították, hogy a rendőrség a térfigyelő-rendszerek felszerelése előtt és után sem készít hatástanulmányokat, nem vezet értékelhető statisztikákat. Földes azt a furcsaságot is elmondta, hogy voltak olyan kerületek, amelyek helyett a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) válaszolt. Az is kiderült, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem tudnak mit kezdeni a már kiépített rendszerrel. Példaként említette Zalaegerszeget, ahol egy villámcsapás bénította meg térfigyelőket, s hosszú ideig "vakok" is maradtak. A TASZ álláspontja szerint a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia a térfigyelő rendszereken túl számos lehetőséget kínál még a bűnmegelőzésre, ami emberi jogi és adatvédelmi szempontból sokkal szerencsésebb a térfigyelő kameráknál.