Tasnádi Péter

Tasnádi Péter július 16-án kiszabadulhatott a rácsok mögül. A szabadulás időpontjáról már korábban kaptunk információt, úgy tűnik, jó előre döntés született „a magyar keresztapa” házi őrizetbe helyezéséről. Figyelmünket május közepén hívták fel arra, hogy július 5-én érdemes lesz a Pest Megyei Bíróságra (PMB) elmenni, ugyanis perújítás várható Tasnádi Péter régebbi, már jogerősen lezárult ügyében. Mint emlékezetes, Tasnádit 2002-ben 4 és fél évre ítélték önbíráskodásért, valamint súlyos testi sértésért. Ezt a büntetést idén július 5-én két évvel csökkentette a PMB, arra hivatkozva, hogy a vállalkozót két elmeorvos korlátozottan beszámíthatónak nyilvánította.

Véleményük szerint Tasnádi agysorvadásban szenved, s cselekvőképessége már akkor is részleges volt, amikor a vádiratban szereplő bűncselekményeket elkövette. Az agysorvadás tünetei nem tűntek fel annak a büntető végrehajtásban dolgozó tisztnek, aki ismerte Tasnádit, és aki megerősítette: a betegség legkisebb jelére vizsgálatra küldték volna a vállalkozót. Az ügyészségen a legutóbbi, június elején készült szakértői vélemény csont nélkül átment, s még az egyébként ilyenkor szokásos második szakértő kirendelésére sem került sor. Nem kérte ezt a Pest Megyei Bíróság sem, amely végül két évet levett Tasnádi Péter büntetésből.

Kihagyó emlékezet

A Fővárosi Bíróság idén januárban kezdte el a tárgyalást Tasnádi Péter és tizenkét társával szemben tizennégy – elsősorban erőszakos jellegű – bűncselekmény miatt. Ezek között Tasnádira vonatkozóan szerepel súlyos, illetve életveszélyes testi sértésre való felbujtás is. A hétfői tárgyalási napon meghallgatott tanúkat elsősorban Labancz Ferenc autójának felgyújtásáról, valamint a gyulai Várfürdőben, a szépségkirálynő-választás kapcsán történt incidensről kérdezte Kalina József bíró.

A tanúk általában nem emlékeztek pontosan a három évvel ezelőtti dolgokra. Kihagyott az emlékezete Sz. Zoltánnak is, akinek cége Tasnádi Péter villájában bérelt egy irodát. Rajta kívül Sz. Attila, a Mesterdetektív Kft. korábbi ügyvezetője sem tudta felidézni a múltat. Sz. Attila azt viszont nem felejtette el, hogy az egykori ex-zsaru, Labancz Ferenc 750 ezer forintot kért kölcsön Tasnáditól, aki pénz híján az egyik ismerősétől szerezte meg ezt az összeget, amellyel végül Labancz adós maradt.

A tanúk meghallgatását követően terjesztette be Bodnár Judit ügyész Thaisz Andreának a per sértettjei jogi képviselőjének indítványát: kérte, hogy Tasnádi Pétert vigyék megfigyelésre az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe. Szerinte a vádlott a szakvélemények alapján magára nézve is veszélyes. A szakértői vélemények alapján MRI-vizsgálat elvégzését is javasolta Tasnádi elmeállapotának értékelésére. Tasnádi vezető ügyvédje, Zamecsnik Péter ezt azzal tromfolta le, hogy Thaisz Andrea etikai vétséget követett el, a Tasnádi elmeállapotát vázoló elmeorvosi szakvéleménybe ugyanis nem volt joga betekinteni. Kérdésünkre Thaisz Andrea elmondta, Zamencsik érvelése hibás, ő, mint a sértettek jogi képviselője, az iratanyagához csatolt szakértői véleményeket szabályosan ismerhette meg.

Kalina József bíró Tasnádi intézeti megfigyelését elutasította, mondván, azt ügyvéd nem, csak a bíróság indítványozhatja. Ezt követően Zamecsnik a bíróságtól kérte az enyhébb kényszerintézkedés elrendelését. Mint kifejtette, ezt két dolog akadályozhatja meg: ha fennáll a bűnismétlés veszélye, „de ő nem a delphoi-jósda, nem tud jóslásokba bocsátkozni”. A másik a büntetőeljárás meghiúsulásának veszélye. Zamecsnik szerint ez sem áll fenn, mert már annyira előrehaladt a büntetőeljárás, hogy azt hátráltatni nem lehet. A bizonyítási eljárás előrehaladottsága miatt nem áll fenn a tanúk befolyásolásának a veszélye sem, érvelt a védőügyvéd, hozzátéve, az előzetes letartóztatás meghagyása nem lenne más, mint előrehozott büntetés.

Rövid tanácskozás után Kalina József közölte: a bírói tanács elfogadta a védő álláspontját, s házi őrizetre változtatta Tasnádi előzetes letartóztatását. Indoklásképp a bíró elmondta, hogy az idén január elején kezdődött első fokú bírósági tárgyalás nem fejezhető be október 6-áig, ameddig Tasnádi Péter előzetes letartóztatása fenntartható. (Az előzetes letartóztatást ugyanis meg kell szüntetni, ha három év alatt még első fokon sem születik ítélet – a szerk.) Az elhúzódó eljárás okául a bíróság leterheltségét, illetve az ügy nagy terjedelmét hozta fel: négy darab, összesen 13 ezer oldalas vádirat, 87 tanú, 13 vádlott. A bíró közölte azt is, hogy a PMB Tasnádi Péterrel szemben hozott, jelentősen csökkentett ítélete kihatással van a jelenlegi ügy elbírálására is.

Kalina József a házi őrizet elrendeléséhez hozzátette, Tasnádi Péter elsőrendű vádlott esetében a bűnismétlés veszélye, illetve a tanúk befolyásolása továbbra is fennáll, de nem akkora mértékben, mint korábban. Az érdemi nyilatkozókat pedig a bíróság már kihallgatta. Kolber István másodrendű vádlottról szólva hangsúlyozta, esetében a szökés, illetve az elrejtőzés veszélye mérséklődött. A bíró szerint a vádlottak előzetes letartóztatását fenntartó okok továbbra is fennállnak, ugyanakkor szükségtelen a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazása.

Az ügyész Tasnádi Péter és Kolber István esetében is fellebbezést nyújtott be a bírói döntés ellen. Ez azonban nem akadályozta meg a vádlottak azonnali szabadulását. A per augusztus 29-én folytatódik.

Tasnádi Péterrel kapcsolatban máris mendemondák kaptak szárnyra, még az is elhangzott, hogy szándékában áll elhagyni az országot. Ezt talán – maguk megnyugtatására – azok terjesztik, akik Tasnádi házi őrizetbe kerülése miatt nem érzik magukat és hozzátartozóikat teljes biztonságban. Nem nyugtatta meg őket Kalina József bíró sem, amikor arra hivatkozott, hogy Tasnádi Péter a cselekményeit indulatból követte el, és azok már réges-rég feledésbe merültek. ATasnádit ismerők szerint – agysorvadás ide vagy oda – ő nem az az ember, aki könnyen elfelejti azokat, akik ártottak neki.

hvg.hu