Mégis tartható népszavazás az OVB által elutasított kérdésekben
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az OVB-nek a vizitdíj, a kórházi napidíj, valamint a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő ívének hitelesítését megtagadó határozatát. Az Ab álláspontja szerint mind a három kérdés népszavazásra bocsátható.
Szintén kedden hagyta helyben a testület az OVB-nek azt a döntését, amelyben megtagadták a NATO-tagság felfüggesztésére vonatkozó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
A Fidesz-KDNP három, a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezéseivel kapcsolatban Bihari Mihály, az Ab elnöke kifejtette: ezeket a határozatokat illetően új eljárásra kötelezte a testület az OVB-t. Úgy fogalmazott: jelentős eleme a döntésnek, hogy az indokolásba belevette az Ab, hogy a testület döntése mindenkire kötelező, akármilyen hatáskörben hoz döntést. Ez azt jelenti, hogy az Ab előírta, hogy az OVB hitelesítse az aláírásgyűjtő íveket.
A Fidesz még 2006 szeptemberében lépett elő a ""hétigenes"" népszavazás ötletével, amely lényegében a kormányzat reformlépéseit szavaztatná meg az emberekkel. Az Országos Választási Bizottság (OVB) azonban négy témakörben - a tandíjra, a vizitdíjra, a nyugdíjasok munkavállalására és a kormánytagok költségvetési hiányért viselt felelősségére vonatkozóak esetében - elutasította az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését. A Fidesz az el nem fogadott kérdésekkel az Alkotmánybírósághoz fordult, mely március elején az OVB döntése mellett is, meg ellene is állást foglalt.
Az OVB viszont áprilisban újra elutasította az ellenzéki párt népszavazási kérdéseit. Akkor külön szavaztak a határozatban szereplő indokokról és ennek alapján a jövőbeni költségvetésekre történő korlátozó hatása, az egészségbiztosítási alap fokozott alkotmányossági védelme, valamint az Alkotmánybíróság által még nem értelmezett ""burkolt alkotmánymódosítás"" miatt döntöttek az elutasítás mellett. A Fidesz ezek után ismét az Alkotmánybírósághoz fordult.
A végleges döntéstől számítva négy hónapon belül kell összegyűjteni legalább 200 ezer hiteles aláírást, ezután az Országgyűlés határozattal dönt a népszavazás kiírásáról, majd pedig az államfő kitűzi a referendum napját. Ha a népszavazáson a jogosultak legalább fele megjelenik, és a megjelenők legalább fele igennel szavaz, úgy a döntés kötelezi a kormányt.
