2007. május. 14. 06:27 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. március. 31. 17:26 Itthon

Találkoztunk boldogan wifiző cigányokkal

A digitális technológiákkal az ország legsanyarúbb vidékein élő, alapvetően iskolázatlan cigányok is simán megbarátkoznak. Legalábbis ezt látszik igazolni az az - itthon alighanem egyedülálló - mintaprojekt, amit a magyar internetguru Nyírő András tervezett meg kollégáival, s a Rom Som alapítvány segítségével a csereháti romák váltják valóra.

Minden netező arról álmodik, hogy bárhova megy, a levegőből is internetet kap. Éppen ez valósult meg a csereháti Tomor községen, ahol ingyenes közösségi wifihez és méltányos áron számítógéphez juthatnak a helyi cigányok, például azért, hogy távoktatással fejezhessék be középiskolai tanulmányaikat. A sanyarú körülmények között élő romákat is fölöttébb érdekli ugyanis a digitális technológia, csak illene a közelébe engedni őket.
 
A kevesebb mint háromszáz fős, szegény, de gyönyörű Tomoron pénteken nyitották meg azt a közösségi házat, kulturális központot, amelyet a Rom Som Alapítvány támogatásával maguk a helyi romák építettek újjá és nagyobbá. A hvg.hu kis stábja még csütörtökön látogatott el a borsodi faluba, hogy tanúja legyen az átadás előtti utolsó simításoknak, s megnézze, hogyan működik ez a haladó szellemű vállalkozás.

Galéria, kattintson!
© Stiller Ákos

Érkezésünkkel egyidőben telt meg segítőkkel a kétszázötven négyzetméter alapterületű újjáépített tanoda. A jobbára pesti jövevények össze is taposták a csereháti cigányok által frissen lelakkozott küszöböket, akik buddhai nyugalommal tűrték mindezt, majd újra lekentek mindent. A házban érkezésünkkor éppen a tanítás után suliból átjött gyerkőcök gyakoroltak a másnapi táncelőadásra, mindenki dolgozik és szervez, csak kollégánk vonul félre az alapítvány vezetőjével.

"Tíz éve szociológusként kutattam a romák oktatási esélyeit a térségben, s lehidaltam attól, hogy a tanárok simán megütötték a cigány gyerekeket. Pedagógusok voltak ugyan, mégsem ismertek semmilyen pedagógiai eszközt a roma gyerekek fegyelmezésre" – avat be a kezdetekbe a csereháti térségben 2000-től működő Rom Som alapítója, Bohn Katalin. Az iskolai elkülönítésről sokat hallunk, de a verésről mindenki hallgat, s még ennél is kevésbé szembetűnő, ahogyan a tanárok ignorálják a roma gyerekeket. "Egyszerűen elnéznek mellettük, nem kommunikálnak velük" – mondja az alapító, aki szomorú tapasztalatai nyomán úgy döntött: pályázati pénzekből saját iskolát gründol a belső-csereháti romáknak.

A helyi családoknak az alapítvány nélkül nem futja iskoláztatásra, holott a szülők is szeretnék folytatni iskoláikat, s érettségit, szakmai képzést szerezni – magyarázza Katalin, aki utóbb az alsószentmártoni Kis Tigris Gimnázium szakmai segítségével hozta létre a tomori tanodát, s a szomszédos Lakon lévő roma iskolát. A Rom Som (jelentése: roma vagyok, avagy ember vagyok) hat csereháti kistelepülésen dolgozik (Tomor mellett Lakon, Szakácsiban, Homrogdon, Alsóvadász és Selyeb községekben), közösségi épületeiben internezni, tanulni járnak a gyerekek, szüleik pedig ötféle szakképzésben és távképzésben vehetnek részt.

Internet nélkül azonban a távképzésnek vége, a feladatokat ugyanis időre le kell adni. A tomori kultúrház átépítése alatt a több mint tíz kilométerre lévő Edelénybe járt például a 44 éves Horváth Kálmán, aki eltökélte, hogy favágó szakmája mellé érettségit is szerez. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium digitális középiskolájában tanul, jelenleg harmadikos. „Kissé nehezek a feladatok” – mondja mosolyogva nemrég vásárolt számítógépe mellett, miközben login nevét pötyögi be éppen.

Horváth Kálmán a számítógépek mellett. Galéria, kattintson!
© Stiller Ákos
A Login Initiative
Az ún. pilot program keretében Pentium III-as processzorral, 10 gigabájtos merevlemezzel szerelt számítógépet és monitort vásárolhatnak a cserehátiak, mindössze 20 ezer forintért. A gépeken Linux Edubuntu operációs rendszer fut, s a meglévő szoftverek mellé - így csökketve a hibalehetőségeket - újabbakat nem lehet telepíteni. "Nem az a dolgom, hogy párezer Windows-t terítsek a piacon, hanem hogy megoldást kínáljak tízmillió embernek" - szögezi le Nyírő, s eközben nem Magyarország lakosságára, hanem a tízmilliósra becsült európai roma közösségre céloz. Mintául - nem titkoltan - a OLPC, vagyis a Laptopot Minden Gyereknek amerikai projekt szolgált, s Nyírőt - mint elmondta - részben elégedetlensége motiválta. Európában ugyanis nem talált az előbb említetthez hasonló, a szegények digitális felzárkóztatását célzó átfogó programot. A Logint azonban annak szánja.

Itt jön be a képbe a Bohn Katalint régről ismerő Nyírő András, akit a magyar internetes tartalomszolgáltatás történetét ismerők csak webgurunak szoktak nevezni. (Mi is, emlékezzünk: ő bábáskodott az első magyar netes újság, az Internetto, no meg az Index születésénél is.) Nyírő az Európai Parlamenti képviselő Lévai Katalinnal (az esélyegyenlőségi tárca egykori vezetőjével) beszélgetve érzett indíttatást arra, hogy Bencsik Attilával és Gráf Istvánnal (mindketten Econet-alapítók) belefogjon a Login Kezdeményezésbe, amelynek mintaprojektjét, a tomori esélyegyenlőségi programot a Rom Sommal karöltve valósítják meg. Sikerült berántania az Econetet és a Hadrianus Kft.-t is. Előbbi leányvállalatán, az Externeten keresztül az internetet adja, utóbbi azokat a - hangsúlyozottan “felújított“, nem egyszerűen “használt” - számítógépeket értékesíti méltányos, húszezer forintos áron, amelyeket a Rom Somon keresztül négy részletben is megvásárolhatnak a tomoriak, s amelyből már a Horváth család is beszerzett kettőt. A cigányoknak - láthatjuk - kell a számítógép és kell az internet.

A falu két kilométeres „fesztávolságát” átlövő wifi-antenna szórását éppen a hvg.hu munkatársainak érkezésekor próbálták finomhangolni, és erősíteni. A megfelelő installáláshoz szükséges csőhöz kalandos úton jutottak, le kellett nyúlni Siroki Lászlóék ruhaszárító állványának vasrúdját. “Tessék, írd meg, hogy ezért nem mosnak magukra a romák” - hangzott a keserédes humor Lászlótól.

Siroki az alapítvány ügyvezetője, a higgadt és bölcsességet sugárzó fiatalembernek a romák között érezhető a tekintélye, és persze mi is felnézünk rá. “Az én munkám arra épül, hogy találjak valakit helyben, aki köré szerveződhet az alapítvány munkája” - meséli Bohn Katalin, félreérhetetlenül utalva Lászlóra, aki évekkel ezelőtt került az alapítványhoz. Akkor még főleg fotó-videó szakköröket tartottak, erre nyertek ugyanis támogatást. László tehetsége nem csak a szervezésben, a filmezésben is megvillant. Meg is mutatjuk.

Úgy tűnik, a haladó hálózati technológia, s a még tökéletesen használható, másodkézből származó komputerek bevetése, vagyis Nyírőék megoldása lehet a legoptimálisabb a kisfalvak digitalizálására. A lenyűgöző, dimbes-dombos vidékre a nagy internet- és kábelnet-szolgáltatók be nem tennék a lábukat, a már kimúlt Sulinet Expressz program pedig segíthette ugyan a középosztály komputer-ellátottságát, de a vásárlás feltételeit nem a Tomoron élők viszonyaihoz szabták. 

A Rom Som az újjáépített kultúrházban a tervek szerint gimnáziumot, a helyi dajkaképzésben végzettek vezetésével óvodát indít, s olyan építőipari kht.-t kíván alapítani, amely az - ugyancsak helyben képzett - kőműveseknek ad munkát, s ingatlan-adásvételt vállal. Zajlik még ács- és vízszerelő képzés is Tomoron, emellett olyan nonprofit menedzserek képzését folytatja, akik idővel civil szerveződések élére állhatnak. Szó, ami szó: a hagyományos kosárfonó-seprűkészítő szakmák helyett ilyen, piacképesebb foglalkozást adó képzésekre van szükség. 

Mindennek tetejébe a csereháti térség információs weboldalát, kapcsolatépítő fórumát, a Cserehát Infót is működtetik. A legátfogóbb terv pedig egy olyan távképzési program kidolgozása, amelyhez a szakmai kapcsolatrendszert országos szinten a Login építi majd ki.

Hirdetés
Élet+Stílus Galicza Dorina 2024. december. 28. 20:00

Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot

Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.