2007. május. 03. 12:18
MTI
Utolsó frissítés: 2007. május. 03. 12:16
Itthon
Bokros elképzeléseit a HÖOK és a szakszervezet is elutasítja
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) egyaránt a leghatározottabban visszautasítja az elképzeléseket, amelyek a felsőoktatás gyökeres átalakítását és többek között a felsőoktatási intézmények magánosítását célozzák.
A leghatározottabban tiltakoznak a Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár és Bokros Lajos az ELTE gazdasági tanácsának elnöke által a közelmúltban megfogalmazott célkitűzések ellen, amelyek egyértelműen privatizációs szándékot jelenítenek meg - mondta Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.
Kis Papp szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy az oktatók kikerüljenek a közalkalmazotti körből, s fizetésüket a hallgatók tandíjából finanszírozzák. Ez ugyanis milliós tandíjak bevezetését jelentené, s erre Magyarországon nincs fizetőképes kereslet. Azt ugyanakkor támogatják, hogy az oktatók munkáját a hallgatók ítéljék meg.
Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke kijelentette: van jövő anélkül, hogy mindent eladnánk. Mint mondta, Bokros Lajos azzal is kezdhette volna a vitairatot, hogy "Amerikából jöttem". A dokumentumban ugyanis nem tesz mást, mint az amerikai magánintézmények struktúráját hasonlítja a magyar állami intézményekhez. Az anyag számos tárgyi tévedést tartalmaz. Példaként említette, hogy Bokros Lajos úgy ír a felsőoktatásról, mintha nem is lenne tandíj. Minden alapot nélkülöz az a számítási módszer is, amit Bokros Lajos javasol a tandíjmentesek körére - tette hozzá a HÖOK elnöke.
A dokumentum szociális alapon a diákok 15-20 százalékát mentesítené a tandíj alól, ami a hallgatói szervezet vezetője szerint többek között azért sem elfogadható, mert vannak olyan képzési formák, amelyekben ennél jóval több a rászoruló diák. Kitért arra is, hogy a pályakövetés rendszerét már tartalmazza a felsőoktatási törvény. A Bokros Lajos által vázolt intézményfinanszírozási javaslatot, amely ötéves szerződést kötne az intézményekkel, az "önkényuralom és szocializmus" jelzőkkel illette a HÖOK elnöke.
A két szervezet közös állásfoglalása szerint a koncepció hátterében olyan emberek állnak, akik magukat megfelelő felsőoktatási referenciákkal rendelkező szakembereknek tartják. Miskolczi Norbert ehhez azt fűzte hozzá, hogy Bokros Lajos az általa hivatkozott hét felsőoktatási intézmény közül négynek még a nevét sem tudta pontosan leírni. "Nem lehetünk kiszolgáltatottjai az önmagukat kompetensnek minősítő felsőoktatási menedzsereknek" - zárta nyilatkozatát a két szervezet.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter múlt pénteken tette közzé a magyar felsőoktatás gyökeres átalakítását javasló vitairatát a Figyelő és az Élet és Irodalom című hetilapokban. A felsőoktatási intézmények jelenlegi számának alapos megrostálását, a fejkvóta (normatíva) alapú finanszírozási rendszer megszüntetését, az államilag támogatott és az önköltséges felsőoktatás közötti bármiféle különbségtétel felszámolását javasolta a pénzügyi szakember, aki jelenleg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági vezetője.
Bokros Lajos szerint a magyar felsőoktatás szerkezeti válságban van, a felsőoktatási intézmények magyarországi hálózata túlméretezett és szétaprózott, a fejkvóta alapú támogatás az intézményeket a hallgatói létszám felesleges bővítésére sarkallja, a felesleges mennyiségi bővítés beprogramozza a minőség romlását. A vitairat szerzője nyomatékkal hangsúlyozza, hogy "a felsőfokú oktatás állítólagos ingyenessége mind gazdasági, mind szociális szempontból hatékonytalan". A javasolt reform lépései között szerepel, hogy az oktató személyzet bérének jelentős részét a tandíjakból kellene fedezni, az oktatók közalkalmazotti jogállását pedig meg kellene szüntetni.
A javaslat több jelentős magyarországi egyetem gazdasági tanácsainak (GT) képviselőiből álló informális GT-fórum vitaanyaga. A GT-fórumon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem (DE), a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a budapesti Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) képviselői vettek részt.
Kis Papp szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy az oktatók kikerüljenek a közalkalmazotti körből, s fizetésüket a hallgatók tandíjából finanszírozzák. Ez ugyanis milliós tandíjak bevezetését jelentené, s erre Magyarországon nincs fizetőképes kereslet. Azt ugyanakkor támogatják, hogy az oktatók munkáját a hallgatók ítéljék meg.
Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke kijelentette: van jövő anélkül, hogy mindent eladnánk. Mint mondta, Bokros Lajos azzal is kezdhette volna a vitairatot, hogy "Amerikából jöttem". A dokumentumban ugyanis nem tesz mást, mint az amerikai magánintézmények struktúráját hasonlítja a magyar állami intézményekhez. Az anyag számos tárgyi tévedést tartalmaz. Példaként említette, hogy Bokros Lajos úgy ír a felsőoktatásról, mintha nem is lenne tandíj. Minden alapot nélkülöz az a számítási módszer is, amit Bokros Lajos javasol a tandíjmentesek körére - tette hozzá a HÖOK elnöke.
A dokumentum szociális alapon a diákok 15-20 százalékát mentesítené a tandíj alól, ami a hallgatói szervezet vezetője szerint többek között azért sem elfogadható, mert vannak olyan képzési formák, amelyekben ennél jóval több a rászoruló diák. Kitért arra is, hogy a pályakövetés rendszerét már tartalmazza a felsőoktatási törvény. A Bokros Lajos által vázolt intézményfinanszírozási javaslatot, amely ötéves szerződést kötne az intézményekkel, az "önkényuralom és szocializmus" jelzőkkel illette a HÖOK elnöke.
A két szervezet közös állásfoglalása szerint a koncepció hátterében olyan emberek állnak, akik magukat megfelelő felsőoktatási referenciákkal rendelkező szakembereknek tartják. Miskolczi Norbert ehhez azt fűzte hozzá, hogy Bokros Lajos az általa hivatkozott hét felsőoktatási intézmény közül négynek még a nevét sem tudta pontosan leírni. "Nem lehetünk kiszolgáltatottjai az önmagukat kompetensnek minősítő felsőoktatási menedzsereknek" - zárta nyilatkozatát a két szervezet.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter múlt pénteken tette közzé a magyar felsőoktatás gyökeres átalakítását javasló vitairatát a Figyelő és az Élet és Irodalom című hetilapokban. A felsőoktatási intézmények jelenlegi számának alapos megrostálását, a fejkvóta (normatíva) alapú finanszírozási rendszer megszüntetését, az államilag támogatott és az önköltséges felsőoktatás közötti bármiféle különbségtétel felszámolását javasolta a pénzügyi szakember, aki jelenleg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági vezetője.
Bokros Lajos szerint a magyar felsőoktatás szerkezeti válságban van, a felsőoktatási intézmények magyarországi hálózata túlméretezett és szétaprózott, a fejkvóta alapú támogatás az intézményeket a hallgatói létszám felesleges bővítésére sarkallja, a felesleges mennyiségi bővítés beprogramozza a minőség romlását. A vitairat szerzője nyomatékkal hangsúlyozza, hogy "a felsőfokú oktatás állítólagos ingyenessége mind gazdasági, mind szociális szempontból hatékonytalan". A javasolt reform lépései között szerepel, hogy az oktató személyzet bérének jelentős részét a tandíjakból kellene fedezni, az oktatók közalkalmazotti jogállását pedig meg kellene szüntetni.
A javaslat több jelentős magyarországi egyetem gazdasági tanácsainak (GT) képviselőiből álló informális GT-fórum vitaanyaga. A GT-fórumon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem (DE), a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a budapesti Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) képviselői vettek részt.
Itthon
MTI
2007. április. 27. 13:10
Bokros: a felsőoktatás nem jár állampolgári jogon
Itthon
EduPress
2007. április. 17. 19:10
Tiltakoznak a felsőoktatás privatizációja ellen
Itthon
MTI
2007. április. 16. 19:50
Senki se támogatja a felsőoktatási pilot projektet?
Itthon
2007. május. 02. 19:20