EU-s jogszabály-szigorításhoz vezethet a magyar élelmiszerbotrány
A közösségi élelmiszerjogi szabályok szigorítását fontolgatja az Európai Bizottság a magyarországi átcímkézési botrányok nyomán - közölte Markosz Kiprianu egészségügyi biztos Herczog Edit és Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselők írásbeli kérdésére válaszolva.
A képviselők - mint közleményük emlékeztet - azután fordultak a Bizottsághoz, hogy tavaly decemberben a magyar hatóságok megállapították: a M.E.G.A. Trade DIS Kft és a Mega-Food DIS Kft nagykereskedelmi vállalkozások más EU-tagállamokban beszerzett, lejárt minőségmegőrzési idejű és átcímkézett élelmiszereket forgalmaztak a magyar piacon.
A kérdés benyújtását Herczog Edit azzal indokolta, hogy a hamisított lejárati dátumú élelmiszerek beszállítása, törvénysértő átcímkézése és újbóli forgalomba helyezése nemcsak a fogyasztók egészségét veszélyezteti, hanem hátrányos helyzetbe hozza a tisztességes kereskedőket is. - Az áruk szabad mozgását azonban tagállami hatáskörben korlátozni csak kivételes esetekben lehet, azt is általában csak akkor, amikor a jogsértés már megtörtént, ezért a visszaélések megelőzését európai szinten kell megoldani - hangsúlyozta a képviselőnő. A közelmúlt botrányainak fényében a Bizottság mérlegeli a közösségi jogszabályok módosítását - mutatott rá válaszában Kiprianu.
A szigorítások célja, hogy a jogszabályok a nyomon követhetőséget javítva részletesen meghatározzák azt a minimális információt, amelyet a szállítmányokról meg kell adni, másrészt, hogy kötelezzék az élelmiszeripari vállalkozókat, hogy a nagykereskedelmi forgalomra és a hűtőházi tárolásra szánt címkéken tüntessék fel a fagyasztás időpontját, tiltsák meg a hűtőházakban történő újracsomagolást, illetve az élelmiszerlánc bármely szakaszában a dátum megváltoztatásának a lehetőségét.
A válaszban ugyanakkor az Európai Bizottság tagja hangsúlyozta, hogy a közösségi jogszabályok értelmében a biztonságos élelmiszerek forgalomba hozatalának felelőssége elsődlegesen az élelmiszeripari vállalkozót, illetve a tagállamokat terheli. Ez utóbbiak kötelesek felügyelni és ellenőrizni, hogy az érintett cégek a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában eleget tesznek-e az élelmiszerjog követelményeinek, és ha szükséges, mint például a magyarországi esetben, megsemmisítik-e a piacról kivont terméket. A biztos szerint ha a tagállamok következetesen és szigorúan érvényesítik a vonatkozó közösségi jogszabályokat, minimálisra csökkenthetik a visszaélések lehetőségét.
A közlemény szerint Herczog Edit tudomásul vette Kiprianu válaszát, és emlékeztetett arra, hogy kezdeményezésére januárban az Európai Parlament lisszaboni frakcióközi munkacsoportja is indítványt fogadott el. Ebben szorgalmazta, hogy az uniós hatóságok mielőbb hozzák meg a hasonló esetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket, és zárják be a visszaélésekre lehetőséget adó jogszabályi kiskapukat, védve ezzel a törvénytisztelő kereskedők és fogyasztók érdekeit.