A politikus a miniszterelnök parlamenti felszólalására reagálva azt mondta: határozottan visszautasít minden olyan vádat, amely antiszemitizmust vagy bármilyen formában idegengyűlöletet próbál rábizonyítani a Fideszre.
 
"Visszautasítom azt a politikai gyakorlatot, hogy az antiszemita kártyát, az idegengyűlölet kártyát rutinszerűen, amikor már minden érv csődöt mondott, a belső zsebből előrántják, a nemzetközi sajtó előtt meglengetik és ezzel próbálják lejáratni a legnagyobb ellenzéki pártot"- hangsúlyozta a politikus.
 
A Fidesz frakcióvezetője kijelentette: pártja semmilyen diktatórikus eszmével, rendszerrel nem vállal, és nem is nem is vállalt soha közösséget, sőt pontosan azért jött létre, hogy ne legyen többé diktatúra Magyarországon. 
 
Gyurcsány Ferenc hétfői parlamenti felszólalásában és a frakcióknak adott viszontválaszában arról beszélt: mára szinte kibogozhatatlanul összekeveredett a hagyományos tisztességes jobbközép politika a parlament nagyobbik ellenzéki pártjában a szélsőséges radikális populista politikával, a magyar konzervativizmus folytatására érdemes egyik párt "kokettál az antiszemitizmus vádját folyamatosan magára vonzó jobboldali radikálisokkal", illetve, hogy a "lassan egyenlőségjel tehető" a Fidesz elnöke és Csurka István közé.
 
Később azt is mondta: az ország többsége pokolba kívánja az antiszemitizmust, és pokolba kíván minden olyan törekvést, amely ennek menekülő utat kíván nyújtani.
 
A miniszterelnök viszontválaszában nevét nem említve utalt Wittner Mária fideszes képviselő 56-os halálraítélt március 15-i nyilatkozatára is, amelyben az 1848-as 12 pontot mintegy aktualizálva egyebek között "magyar hitű" miniszterelnököt követelt.
 
Wittner Mária az ügyben közleményt adott ki, amelyben azt írta: mélyen elítéli Gyurcsány Ferencet, amiért "minden  alap nélkül zsidózással vádolja".