Az acetonszag buktatta le egy utóellenőrzésen az öt cégből álló M.E.G.A.-csoportot a múlt héten. Az élelmes hatósági ember orrát az irodaszinten ütötte meg a körömlakklemosóként ismert folyadék illata, ami azért lett gyanús, mert acetonnal leoldható az eredeti dátummegjelölés a termékek csomagolásáról. Ekkor indult el a lavina: előkerült az átcímkéző mininyomda, a négy törökbálinti raktárban több mint száztonnás tételben mintegy 1500-féle, több esetben évekkel ezelőtt lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszert helyeztek el, múlt pénteken pedig már Üllőn, Vecsésen és Gyálon is találtak a M.E.G.A.-cégcsoporthoz köthető raktárakban hamis papírokkal ellátott terméket.

A törökbálinti raktárakban a rendőrség által is átvizsgált áruk mind Németországból származtak. Ezekről először azt próbálják kideríteni, vajon eleve lejárt szavatosságú termékeket importált az osztrák illetőségű Ernst Stefan Fischer és érdekeltsége, a G.F. Immobil Kft. tulajdonában álló nagykereskedő - esetleg az eladók tudtával -, vagy csak a lejárati időhöz közelítő termékek átcímkézéséről volt szó. Az előbbinek, vagyis a nemzetközi bűnszervezet verziójának tisztázására a rendőrség már jelezte, felveszi a kapcsolatot a német, az osztrák, illetve az orosz hatóságokkal (a csoport cégeinek ügyvezetője a moszkvai illetőségű Pavlovszkij Szergej Vitalevics). Ezt a változatot némileg gyengíti, hogy két másik, a M.E.G.A.-csoport által továbbadott termékeket vásárló nagykereskedő budaörsi raktárait átvizsgálva nem találtak kifogásolható termékeket.

A rendőrség mindenesetre rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával nyomoz. Az ügy nagyságrendjét viszont még becsülni sem tudták az illetékesek, a cégcsoport számlalistájából csupán annyi derült ki, hogy október vége óta 1,6 milliárd forintnyi élelmiszert terítettek országszerte. A rendőrség szerint a manipulálás ipari méretekben folyt. A M.E.G.A. szinte az összes nagy kereskedelmi láncnak szállított - némelyiknek évek óta -, és más nagykereskedőknek is értékesített. Jellemző, hogy például az általuk szállított Corny müzli - amiből 2004-ben lejárt szavatosságút is találtak a törökbálinti raktárakban - teljes piaci részesedése mintegy 5 százalék, ami praktikusan azt jelenti, minden boltba kerülhetett az áruból. A Tesco, az Auchan, a Spar vagy a CBA azonnal lesöpörte polcairól a gyanúba keveredett árukat, jóllehet nem biztos, hogy mind manipulált termék volt. A kereskedők azonban nem kockáztathatnak, hiszen a kínálatért ők a felelősek. Lejárt szavatosság esetén (ami nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázatot, de jelzi, a gyártó meddig vállal garanciát a minőségért) például minőségvédelmi bírság címén az áru értékének másfélszeresét, de legalább 50 ezer forintot kell fizetnie a bűnösnek. Az élelmiszertörvény fő szabálya szerint elsőként a hiba közvetlen előidézőjének, ha pedig annak kiléte nem állapítható meg, akkor annak, akinél a hatóság a terméket megtalálta.

A kereskedők vétlennek tartják magukat, mondván, a M.E.G.A. átírt vagy átragasztott címkéi kiszűrhetetlenek voltak. Az előírások szerint az importtermékeket magyar hátcímkével kell ellátni, s azok, miután a külföldi feliratozást eltüntették, teljesen rendben voltak. A Tesco jogi lépést tesz, az Auchan, amely harminc-negyven M.E.G.A.-terméket vont vissza, megszakította a kapcsolatot a csoporttal, és a továbbiakban - Gillemot Katalin szóvivő elmondása szerint - lehetőleg közvetlenül a termelőtől vagy gyártótól vásárol, a magyar beszállítókat preferálva. Ezt teszi már most is a CBA, amely a saját márkás termékeket negyedévente bevizsgáltatja. A közvetlenül a gyártóktól érkező termékeknél (a minőségért) elsősorban a gyártó felel. Rés a pajzson a disztribútoroktól érkező termék - egyes gyártók pedig kizárólag közvetítőn keresztül hajlandók eladni -, amikor a kísérő dokumentumokban kell megbízni. A CBA-nál az eset kapcsán úgy döntöttek, azonnal visszaállítják az EU-csatlakozás előtti rendszert, amikor az összes importterméket vásárlás előtt be kellett vizsgáltatni az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel és a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézettel. Még a vásárlás előtt auditáltatják a beszállítókat, azok termékeit a gyártó költségén ellenőriztetve.

A nagy kereskedelmi láncok vevőkért folytatott árharca kedvez a manipulációnak. A minél olcsóbb "első áras" termékekért folytatott versenyben az áruházak kapnak az alkalmon, sőt előfordul, hogy az amúgy hatvan-kilencven napos fizetési határidő helyett gyorsított fizetési eljárással ösztönzik az olcsó tételt szállítókat. A M.E.G.A-árukért a híradások szerint több helyen már fizettek, ami gyorsított eljárásra utal, bár a HVG által megkérdezett kereskedők cáfolták, hogy a kérdéses áru feltűnően olcsó lett volna. A pórul járt kereskedők a kárt megpróbálhatják a cégcsoporton behajtani, amelynek tulajdonosa azonban a hatósági ellenőrzés alkalmával elhajtott a helyszínről, s a rendőrség tudomása szerint Bécsig meg sem állt.

Az áruházak semmit nem gyanítottak, holott a M.E.G.A.-cégek acetonszag nélkül is gyanúsak lehettek volna, legalábbis a hatóságnak: márciusban Heves megyében a M.E.G.A. Trade Dis Kft.-től 90 tonna, májusban pedig a ferencvárosi Tóth Kálmán utcai hűtőházban 22 tonna, a M.E.G.A. Trade-nek tulajdonított élelmiszert foglalt le az állat-egészségügyi hatóság. Utóbbi esetben az azóta felszívódott cégtulajdonos Fischer még személyesen próbálta megakadályozni a hatóság bejutását a raktárba. A Fővárosi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 11 millió forintos büntetést és a romlott vagy hamis élelmiszerek megsemmisítése 1,1 millió forintos költségének megfizetését írta elő elsőfokú határozatában, mire a M.E.G.A. Trade-től számlamásolatok érkeztek, bizonyítandó, hogy az állat-egészségügyi akció időpontjában a kérdéses árut már eladták. A számlákon szereplő vevő, a Budakeszin bejegyzett, ukrán tulajdonú S+S Logistic Kft. viszont fellelhetetlen, csupán annyi biztos, hogy tulajdonosai között a M.E.G.A. korábbi cégjegyzésre jogosult képviselője szerepel, s a kézbesítési megbízottak is ugyanazok, mint Fischer cégeinél.

A követelésre tehát keresztet lehet vetni, ahogyan egy tavaly decemberi 73,5 tonnás, részben romlott, részben lejárt szavatosságú import baromfihústétel lefoglalásának és megsemmisítésének több tízmillió forintos költsége is már biztosan az állat-egészségügyi hatóságot terheli. Utóbbinál az egyébként adók módjára beszedhető bírság ügye nemrég jutott odáig, hogy az adóhatóság közölte az állategészségüggyel: a bírság behajthatatlan. A M.E.G.A-cégeknél vélhetően hosszabb lesz a procedúra, ugyanis a másodfokú határozat után a megbírságolt társaságnak harminc napon belül joga van bírósághoz fordulni, amit a Heves megyei ügyben meg is tett. Márpedig a polgári peres eljárás évekig is elhúzódhat, és feltehetően az lesz a vége, mint a csepelinek. A fővárosi állat-egészségügyi hatóság a Tóth Kálmán utcai M.E.G.A.-lebukás után megvonta a cégtől az állat-egészségügyi szakhatósági hozzájárulást, illetve az önkormányzatnál kezdeményezte a működési engedély visszavonását. Ez azonban csak arra volt elegendő, hogy a cég Budapestről vonuljon ki, de nem ment messzire: Törökbálinton a M.E.G.A. fél éve egy illegális péküzemmel bukott le, néhány hete pedig egy élelmiszerraktár engedélyezési eljárásán nem ment át. A hatóság épp ennek utóellenőrzése során bukkant a temérdek illegális árura.

Az élelmiszer-biztonság erősödésének értékelte Süth Miklós országos főállatorvos, hogy ismét nagy fogás akadt a hálójukba, ám a M.E.G.A-ügynek - éppen a korábbi lebukások miatt - más olvasata is van. Mégpedig az, hogy a kiemelt ellenőrzések alkalmával lefülelt termékek csak a jéghegy csúcsát jelentik. A már sáros M.E.G.A-cégeket legalábbis jól láthatóan nem riasztotta el, hogy az állat-egészségügyi hatóság már jó előre bejelentette, november 20-ától január 5-éig több tízezer élelmiszertételt vizsgál meg. Az EU-csatlakozás előtt az import élelmiszertermékekről jelenteni kellett, melyik határállomásra érkeztek, és hová fogják szállítani őket, a határátkelőhelyeken pedig hatósági állatorvos ellenőrizte az árut. A törökbálinti depóhoz hasonló logisztikai központokban szintén állandó volt a hatósági állatorvosi felügyelet. "Ez megszűnt, a területileg illetékes kerületi állatorvosok ellenőriznek, a depóban például évi két alkalommal" - mondta el a HVG-nek Popovics László, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás helyettes vezetője.

Az élelmiszer-ellenőrzés rendszere tehát a bizakodó nyilatkozatok ellenére éppen gyengülni látszik. Ráadásul ez a tendencia a kormányzati átszervezés tervei alapján könnyen folytatódhat, hiszen az állat-egészségügyi szolgálatot is beterelik az agrártárca másik tíz intézményét - például az erdészeti szolgálatot, a megyei földművelésügyi hivatalokat, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet - magában foglaló megyei "igazgatási szervei" alá. Az összevonás megszüntet ugyan bizonyos átfedéseket, de - szól az állatorvosok megalapozottnak tűnő aggodalma - az amúgy is létszámproblémákkal küzdő állat-egészségügyi hatóság még kevésbé lesz képes feladatai ellátására. Az új szervezet ügyében nagy a bizonytalanság, de azt az agrártárca vezetése már bejelentette, hogy a tervezett létszámleépítés - amely szerint az összevonandó szolgálatoknál az idei 5794 fős létszám 2007-re 4099 főre csökken - terheit döntően a növény-, illetve az állat-egészségügyi szolgálat viseli majd. "Azt szeretnénk, hogy szakmai önállóságunk megmaradjon, és erre a minisztérium vezetésétől többször is garanciát kaptunk" - válaszolta a HVG-nek az átszervezéssel kapcsolatos kérdésére Süth.

Persze lehet, hogy az óriási méretűvé dagadt élelmiszerbotrány átszabja ezeket az elképzeléseket is. Ez nem először történne így: a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal a hírek szerint januártól ismét az agrártárca felügyelete alá kerül, holott az éppen a két évvel ezelőtti fűszerpaprika-botrány (HVG, 2004. november 6.) következményeként sodródott a földművelésügytől az egészségügyi tárca fennhatósága alá. Akkor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csapott le az ügyre, most viszont az állat-egészségügyi hatóság. Úgy látszik, a presztízsharcok mindig az aktuális kommunikátor javára dőlnek el - s ezzel az átszervezések is. Az ÁNTSZ most éppen elveszíti élelmiszer-vizsgáló részlegét, és januártól az egyhavi fizetéssel jutalmazott Gráf József miniszter lesz minden élelmiszer-biztonsági ügy fő felelőse.

KELEMEN ZOLTÁN, VITÉZ F. IBOLYA