„Egyértelmű bizonyítékaim vannak arról, hogy létezik egy szélsőjobboldali hálózat. A Hatvannégy Vármegye, a Lelkiismeret '88, a kuruc.info egyes tagjai kapcsolatot kerestek és találtak a Magyarok Világszövetsége, a Jobbik Magyarország, a MIÉP, egyes fideszes szervezetek és Magosz egyes képviselőivel” – nyilatkozta kedden Szilvásy György, a titkosszolgálatokat is felügyelő kancelláriaminiszter az összevont bizottsági ülésen. A kancelláriaminiszter állítását főleg telefonlehallgatásokra alapozta, azok jegyzőkönyvi kivonatát zárt ajtók mögött be is mutatta a bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselőinek.

„Megy a szarkeverés rendesen”

Szilvásy bejelentése után mindenesetre nyilvánvalóvá vált, ami eddig csak sejthető volt: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatja a Kossuth téri tüntetés szervezőinek telefonjait. (A Magyar Hírlap úgy tudja, száznál is több rendbontó és szervező mobiltelefonját hallgatja le a szakszolgálat, illetve a rendőrség.)

Többen azonban úgy vélik, a hatóságok nemcsak a lehallgatás módszerével élnek. Amikor a hvg.hu a Kossuth téri tüntetések egyik szervezőjénél, Molnár Tamásnál érdeklődött, hogy szerinte van-e a szervezők között ügynök, a kérdezett nevetve csak annyit felelt: „csak olyan emberrel veszem magam körül, akiben megbízom, de azért megy itt a szarkeverés rendesen”.

Zavargás október 23-án Kreálhatnak szélsőségeseket is © Dudás Szabolcs

S miközben a tüntetők egy része már az árulót is megtalálta a rendőrségnek behódoló Takács András, a Szabad Magyarországért Mozgalom egykori vezetőjének személyében, amiért ő a Kossuth tér kiürítésekor állítólag cserbenhagyta a „forradalmárokat”, addig fideszes felső körökből olyan információk szivárogtak ki, miszerint az egyik legismertebb radikális szervezet egyik volt vezetője valójában a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) segítője.

„Nem lehet kizárni, hogy egy országosan ismert radikális szervezet valamelyik vezetője vagy tagja a titkosszolgálat embere, és az sem elképzelhetetlen, hogy erről hiteles információi legyenek olyanoknak, akik évekkel korábban ráláttak a szolgálatokra” – mondta a hvg.hu érdeklődésére Várhalmi Miklós, a Magyar nemzetbiztonsági szolgálatokról című könyv szerzője, a téma egyik szakértője. Azt azonban hozzátette, hogy bár a szolgálatoknál többen tudhatnak arról, hogy egy adott társaságban beépített ember van, annak személyazonosságát legfeljebb néhány ember tudja, köztük az adott szolgálat főigazgatója és műveleti igazgatója is.

Az NBH a hivatásos munkatársak mellett százszámra alkalmaz alkalmi ügynököket is. Beszervezésükről, munkájukról, fizetségükről, a kapcsolattartásról érthetően semmilyen információt nem ad a Cég. Elvileg az is belefér a „szakmai munkába” - mondja a szakértő -, hogy a titkosszolgálatok kreálnak egy vagy több szélsőséges figurát, esetleg egy szervezetet, amely maga köré vonja az igazi szélsőségeseket, és így „mindenki képbe kerül”, és kontrollálhatóvá válik. Ezzel a módszerrel persze nemcsak hazai szolgálatok élhetnek, hanem akár ellenérdekelt országok vagy ellenérdekelt külföldi szervezetek is – mutat rá Várhalmi.

Megeshet, hogy egy személyt csak azért hoznak hírbe a szolgálatokkal, hogy a sajtót dezinformálják, vagy egy-egy csoportot bomlasszanak. Szélsőjobboldali körökben például a mai napig tartja magát az a vélemény, miszerint a mindössze néhány tagot számláló, ám ennek ellenére rövid időn belül országosan ismerté vált Magyar Jövő Csoport vezetője, Bácsfi Diána titkosszolgálati provokátor volt, akárcsak a kilencvenes években sokáig aktív, de végül a hatóságok „zaklatásai” elől egészen Ausztráliáig „menekülő” Szabó Albert. Utóbbi gyanú azért sem alaptalan, mert az NBH egyik évkönyvében elismerte, hogy korábban sikeresen beépült szélsőjobboldali csoportokba, hogy bomlassza azokat.

Téglák a tüntetők közt

Beépített embereket nemcsak a titkosszolgálat, de biztonsági cégek is gyakran alkalmaznak. Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, a köztelevízió védelmét ellátó In-Kal Security biztonsági cégnek az MTV ostromakor voltak a tüntetők között elvegyült emberei. Külön érdekesség, hogy az informátoroknak köszönhetően a biztonsági szolgálat emberei jóval az ostrom előtt értesítették a hatóságokat, köztük a rendőrséget, amely ennek ellenére sem volt képes megvédeni az épületet. A köztévé ostromával kapcsolatban máig számos kérdés megválaszolatlan maradt.

A radikálisok köreiben jelenleg a legismertebb „provokátornak” Kőrösi Imre volt „MSZMP-s vezetőt” tartják, aki 1970-ben valóban belépett a pártba, amiből aztán 1986-ban, a harmadik pártfegyelmije után – amiképpen az állami szakszervezetből 1979-ben – kilépett. Kőrösi 1990-ben az MDF színeiben szerzett parlamenti mandátumot, majd 1993 májusában átült a függetlenek közé, mert pártjából kizárták, ugyanis trágár szavakat vágott a privatizációs miniszterhez. Szintén provokatőrként van elkönyvelve a kommunista időkben még a kémelhárításnak dolgozó Kozenkay Jenő is. Ők a minap a Polgárok és Polgármesterek Szövetségének honlapján buzdítottak fegyveres ellenállásra. „A volt pártállami figura [Kőrösi Imre – a szerk.] egyébként október 23-án is fegyveres harcra biztatott, majd gyorsan lelécelt az Erzsébet hídtól, de érdekes módon ezután sem görbült haja szála. Kozenkay, Kőrösi és az őket támogató Magyar Világ [ez egy újság neve – a szerk.] célja – főnökeik megbízásából – láthatóan az is, hogy eleve megzavarják, lejárassák és szétzilálják az esetleg valóban alakulóban lévő, keményebb nemzeti ellenállást” – állítja a hatóságok által a zavargásokkal hírbe hozott kuruc.info, értetlenkedve, hogy Kőrösiék ellen miért nem lépnek fel a hatóságok. (Lapértesülés szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda figyeli a csoportot, egyelőre azonban nem indít eljárást a szervezet vezetői vagy tagjai ellen.)

Az október 23-i zavargások során valóban történtek furcsaságok. A hvg.hu tudósítói a Ferenciek terén szemtanúi voltak, amint egy férfi hangosbeszélővel a kezében biztatta a tüntetőket, hogy vele együtt vonuljanak a Kossuth térre. „Most beszéltem telefonon a Kossuth tériekkel és Toroczkai Lacival, ők is csatlakoznak hozzánk” – kiabálta a bőrkabátos férfi, majd a néhány száz, maga köré toborzott tüntetővel a korzón át a Kossuth tér irányába indult. A Lánchídnál azonban váratlanul megállt és arra kérte „követőit”, hogy vonuljanak Sólyom László rezidenciája elé. A megzavarodott tömeg – nem értve a kialakult helyzetet – néhány perc elteltével végül feloszlott: voltak, aki a Kossuth térre mentek vagy a hídon maradtak tanácstalanul, mások visszaindultak a Ferenciek terére. A lényeg, hogy a tömeg nem maradt egyben.

Idén nyártól a Nemzetbiztonsági Hivatalt a kancelláriaminiszter, Szilvásy György irányítja, és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék felügyeli. A gyakorlatban azonban a bizottság előtt meghallgatott titkosszolgálati vezetők általában a szolgálatokat irányító miniszter által már megszűrt, úgymond „irányított információkat” osztanak meg a bizottság tagjaival.

Tóth András © Túry Gergely

A Cég és a politika viszonyát jól illusztrálja, hogy az utóbbi időkben mind kormánypárti, mind ellenzéki körökből is elhangzott egy-egy olyan kijelentés, amely a szolgálatok függetlenséget megkérdőjelezi. Tóth András ex-államtitkár, aki még Szilvásy előtt felügyelte a titkosszolgálatokat a nagy port felvert Szatmári-ügy idején azt sugallta, hogy a Fidesz alternatív információszerző hálózatot épített ki és működtet a Cégen belül; a fideszesek részéről pedig a szolgálatokat anno tárca nélküli miniszterként szintén irányító Kövér László háborgott a zavargások kapcsán azon, hogy az NBH „saját szervilizmusának lett az áldozata, piszkos politikai játszmák végrehajtójává vált”.

Annak azonban, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal vagy bármely más nemzetbiztonsági szolgálat valamilyen sötét szándékú, kizárólag pártérdekeket szolgáló feladatokat hajtson végre, kevés az esélye. Több más államigazgatási szervhez hasonlóan ugyanis az NBH is meglehetősen átpolitizált. „A hivatal munkatársai nem lehetnek párttagok, de itt is vannak baloldali és jobboldali kötődésű munkatársak, akik hol balra, hol pedig jobbra súgnak” – avatta be a hvg.hu-t az egyik bennfentes. Arról is beszélt, hogy noha alsóbb szinteken a munkatársak kínosan ügyelnek arra, hogy betartsák a törvényeket, néha előfordul, hogy felsőbb szinten benyelnek egy-egy jelentést, és így nem mindenről szerez tudomást még maga a miniszter sem. S hogy mindez miért van így? „Mert itt is csak emberek dolgoznak, ahogy más állami intézményekben is” – magyarázza forrásunk. Azért a mundér védelmében azt is hangsúlyozza: a többi hazai szervhez képest a szolgálatok ügyelnek „leginkább” a törvényességre.

A hazai titkosszolgálatoknak szakmai, hatékonysági és gazdasági szempontokból történő összevonását már közel egy évtizede, elsők között szorgalmazó Várhalmi Miklós egyik tanulmányában is említi, hogy a szolgálatok „fellazultak, kissé liberalizálódtak”, s indokolatlanul, de „érzékelhetően csökkent általános tekintélyük" az államigazgatási szervek körében is, szemben például a rendőrséggel. „Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a belső elhárításra” – magyarázta Várhalmi a hvg.hu-nak. Ő azt tartaná célszerűnek, ha a különböző szolgálatok belső elhárításait összevonnák, és egyetlen külön hivatalba integrálnák, amelynek a vezetője közvetlenül a miniszter, nem pedig a főigazgató alá tartozna.

Az sem titok, hogy a polgári és a katonai biztonsági szolgálatok rivalizálnak egymással, és gyakran párhuzamosan dolgoznak egy-egy ügyön, ami már nem egy esetben például titkos nyomozások dekonspirálódásához vezetett. De a rivalizálás akár egy nyomozást is megakaszthat. „Személyes igazságügyi szakértő tapasztalataim vannak arról, hogy egy tízmilliárdos áfa-csalás gyanújánál a résztvevő hatóságok nem adtak át egymásnak adatokat, és ezzel a vizsgálat szinte leállt, meghiúsult” – írta tanulmányában Várhalmi.

A rivalizálás és a párhuzamosság is közrejátszik abban, hogy a titkosszolgálatokat a jövőben össze kívánják vonni úgy, hogy az eddigi öt helyett három szervezet legyen. A hvg.hu információi szerint a szolgálatok átalakítására eddig már két terv is született. Az egyik elképzelés szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalt összevonnák az Információs Hivatallal, a Katonai Elhárítással, valamint a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatával. Külön maradna a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Felderítő Hivatal. A másik tervben a három polgári szolgálatot – a Nemzetbiztonsági Hivatalt, az Információs Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot – vonnák egybe, de külön maradna a két katonai szolgálat, azaz a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal.

Dezső András
                       

Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

Szervezet neve Feladata Eszközei, lehetőségei Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) Az ország belső bizton-ságát, stabilitását veszé-lyeztető cselek-ményekkel foglalkozik: kémelhárítás, terror-elhárítás, szervezett bű-nözés elleni harc, gazdasági bűncselekmé-nyek felderítése, biztonsági ellenőrzések elvégzése, bizalmi be-osztásban dolgozók át-világítása. Nyílt információs források (a tömegkommunikáció által közzétett adatok, információk, nyílt adat-bázisok és információ rendszerek) használata mellett titkosszolgálati eszközök (lehallgatás, al-kalmi adatszolgáltatók, ügynökök) igénybevétele. Információs Hivatal (IH) Tevékenységét alap-vetően az ország határain kívül végzi, amelyet kiegészít az ehhez szükséges hazai bázisú, de külföldi irányultságú eszköz-rendszer kiépí-tésével. Feladatai közé tartozik a nemzetbizton-ságot veszélyeztető szer-vezett bűnözés, a jogellenes kábítószer - és fegyver-kereskedelem, a proli-feráció felderítése, a kül-földdel összefüggő gazdaságbiztonsági tevé-kenység, a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felde-rítésében való köz-reműködés. Az információkat humán és műszaki-tudományos eszközökkel létrehozott forrásokból szerzi meg. (A humán források köre az alkalmi adatszolgál-tatóktól az ügynöki információszerzésig terjed.) A műszaki - tudományos eszközökkel folytatott - technikai - hírszerzés a hagyományos titkosszolgálati eszközök-től ( pl. lehallgatás ) az elektronikus eszközökkel folytatott felderítésig és tudományos módszerekkel kidolgozott eljárások alkalmazásáig terjed. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Elsődlegesen és alapve-tően szolgáltató szerv, amely feladatát a titkos információgyűjtés külön-leges eszközeivel és módszereivel látja el, a jogszabály által titkos információgyűjtésre fel-jogosított szervek írásbeli megkeresésére. Ellenőrizheti a távközlési hálózatokon továbbított közleményeket, a külön-böző frekvencia sávtarto-mányokban folytatott rá-dióforgalmat, helyisége-ket, postai külde-ményeket. Helyiség, épü-let, objektum, jármű, stb. (jellemzően konspiratív) megfigyelése, leplezett információgyűjtés, fedő-okmány-készítés, csapda alkalmazása, adatszolgál-tatás végzése külső és belső adattárakból.