2006. november. 03. 08:20
Utolsó frissítés: 2006. november. 06. 10:07
Itthon
Kritikus helyzetben a BKV
Összecsaptak a hullámok a Budapesti Közlekedési Vállalat fölött. A dolgozók sztrájkra készülnek, miközben a csődközeli állapot immár a napi üzletmenetet fenyegeti. A Demszky által felvetett újabb 10 százalékos jegyár emelés csak a bliccelők számát szaporítaná. Szóba került a cég feldarabolása is - egyelőre folynak a viták, azt sem lehet tudni, a 12 ezer alkalmazottból mennyit tartanak meg.
Aba Botond. Utódját találgatják © Fazekas István |
A szakszervezetek "lázadását" közvetlenül megelőzte az APEH bejelentése: a már amúgyis 60 milliárd forinttal eladósodott BKV-nak további 219 milliós adótartozása van. A BKV gazdasági vezérigazgató-helyettese tagadta, hogy újabb adótartozásról lenne szó, szerinte az adóhatóság könyvelése nem naprakész, ezért hozhatták nyilvánosságra októberi értesítőjükben ezt az adatot. Az APEH-nél elmondták a hvg.hu-nak: a BKV tartozása ténykérdés. Ám, hogy miből halmozódott fel a kérdéses összeg, adótitokra hivatkozva nem árulták el.
A közlekedési vállalatnál az adótartozástól függetlenül napirendre került a teljes vezetőségváltás. Demszky szerint Aba Botonddal az élen a menedzsmentnek már csak azért is mennie kell, mert a nagykörúti villamosprojektnél nem megfelelően jártak el, rosszul kezelték a Combinónál felmerülő hibákat.
MSZP-s körökből nyert információk szerint az ifjú szocialisták egyike lehet Aba utódja, de felmerült Moskovits Péter neve is, aki az előző ciklusban MSZP-színekben a pénzügyi bizottság vezetője volt a Városházán. A közlekedésszervezéshez, úgy hírlik, nem igazán ért, de menedzser-szemléletét hasznosíthatná a BKV-nál, magyarázzák a bennfentesek.
A cégnél már egy éve is "csődközeli állapotokról" beszéltek, akkor a vállalati szakszervezetek egyértelműen a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot tették felelőssé a kialakult helyzetért. Ezt erősítette meg a hvg.hu-nak Podonyi László az Állami Számvevőszék központi szervezeteket ellenőrző osztályának vezetője is. „A cég folyamatos hitelfelvételre kényszerül, mert a szolgáltatásért járó összeget nem kapja meg a megrendelőtől. Emiatt folyamatosan veszteséget halmoz fel, majd a könyvelési időszak végén a főváros utólag megfinanszírozza a tőketörlesztést.”
Még 2003-ban és 2004-ben 3-3 milliárd forinttal támogatta a Városháza a BKV-t. Az utóbbi két évben viszont már egyetlen fillért sem adott az üzemeltetéshez. A 9 milliárdról közel 30 milliárd forintra duzzadó éves veszteség és a 60 milliárdra hízott adósságállomány különösen akkor látszik döbbenetesnek, ha számításba vesszük, hogy az éves bevétel is nagyjából 60 milliárd forintra rúg.
Szálka Miklós, a BKV felügyelőbizottságának fideszes tagja 2005 őszén egy sajtónyilatkozatában azzal a gyanúval állt elő, hogy a csődbe juttatás a privatizáció tudatos előkészítése lehet. Általános csődeljárási gyakorlat, hogy a nagy cégeket, kisebb, jobban kezelhető, átláthatóbb egységekre darabolják. Ugyanez - csődbiztossal az élén - a BKV-val is megtörténhet: más cég üzemeltetné a trolikat, s megint más a villamos-, busz-, vagy metróhálózatot.
A BKV egyelőre a hagyományos megszorításokkal operál. Molnár Gyula a XI. kerület polgármestere járatritkításokat tartana kívánatosnak. A tarifaemelés jelenleg nem szerepel a Fővárosi Közgyűlés napirendjén, bár Demszky Gábor még "elviselhető", 10 százalék körüli jegyáremelést pedzegetett egy reggeli televíziós műsorban. Pusztán a 10 százalék azonban nem fedezi még az emelt energiaárak miatti bevételkiesést sem, nem beszélve a jegyárak 15-ről 20 százalékra emelt áfatartalmáról. A BKV árai rég meghaladták azt a szintet, ami bevételnövekedést realizálhatna, évek óta csak a bliccelők száma növekszik a jegyárakkal - állítják a szakemberek.
A Városi Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint a BKV szerkezeti és strukturális reformja tovább nem halasztható. Meg kell teremteni a cég ma teljesen hiányzó szakmai kontrollját, és a tervezett sokmilliárdos nagyberuházások átláthatóságát is biztosítani kell. Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője szerint az üzemeltetési költségeket drasztikusan csökkenteni lehetne, ha a párhuzamosan működő osztályokon, főosztályokon dolgozó többezres létszámot leépítenék, és működését hatékonyabbá tennék. Járatritkítás helyett például a buszok üzemeltetési költségét szorítanák le. A BKV adatai szerint az autóbuszok egy kilométerre vetített átlagos költsége jelenleg 400 forint, 30 százalékkal több, mint bármely hasonló helyzetű közép-európai országban. Ennél az árnál még az is olcsóbb, ha az újpesti példához hasonlóan, alvállalkozásba adják a buszokat a Nógrád Volánnak, amelynek ebből még profitja is származik.
Sipos Anett