"Eddig mindenki a valós koncepciót hiányolta, mi ezt kidolgoztuk, de önerőből lehetetlen megvalósítani ezt a három fő pontból álló programot. Látni kell, hogy az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nem pénzt kér, hanem lehetőséget, ugyanis az összeget nem mi szeretnénk kezelni, csupán koordinálni akarjuk annak felhasználását" - mondta Kisteleki István, aki hozzátette, a dokumentumot augusztus végén Elbert Gábor sport-szakállamtitkár és Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára révén juttatták el a kormányhoz.
 
A fejlesztés első pontja szerint az Oktatási és Kulturális Minisztérium büdzséjéből 700-800 millió forintot kellene fordítani az iskolai futball megerősítésére, illetve az akadémiai rendszer kiépítésére. A sportvezető elmondása alapján a pénz megoszlása úgy nézne ki, hogy 500 millió forint jutna az előbbi, és 300 millió az utóbbi célra.
 
"Jelenleg az élvonalbeli csapatok közül csak az MTK és a Győr működtet akadémiát. Azzal tudnánk segíteni, ha anyagi forrásokkal ösztönöznénk az ilyen létesítmények létrehozását, s ezt mi a szövetség utánpótlásalapjába befolyó összegekből tartjuk elképzelhetőnek. Ide akkor jut pénz, ha egy játékos külföldre szerződik. Azaz a pénzt nem normatív alapon osztanánk szét, hanem az eredmények alapján. Egy klub nemcsak az átigazolási díjat zsebelné be, hanem a külföldi szerződés esetén a futballakadémiája visszakapná az utánpótlásalapba befolyt pénzt is, ami fedezné annak működési költségét. Azaz komoly ösztönzőerőt jelenthet ilyen akadémiák létrehozására, hogy az nem lenne veszteséges a klubvezetők számára" - fejtegette Kisteleki.
 
A második pontban megfogalmazódik az igény egy technikai központra, amelyben a nemzeti válogatottak január elsejétől december 31-ig készülhetnének. Kisteleki elmondta, az európai, illetve a nemzetközi szövetségtől ígéretet kaptak, hogy 400-600 millió forint értékben tudnák támogatni a projektet, s körülbelül ugyanennyi pénzre, illetve egy telekre lenne szükség az államtól.
 
"Az üzemeltetés nem jelenthet gondot. A szükséges összeget megspórolnánk azzal, hogy létrejönne a központ, ugyanis jóval kevesebbet kellene szállodákra és edzőtáborokra költeni" - mondta az MLSZ-elnök.
 
A harmadik, pályalétesítésekről szóló pont a leginkább költségigényes, ugyanis 2-3 év alatt több milliárdot emésztene fel, ugyanakkor Kisteleki szerint sokszorosan megtérülne az államnak:
 
"Ezt a kormány által is támogatott PPP-rendszerben képzeljük el, azaz az állam szerepvállalása mellett magántőke is bevonásra kerülne. Mindenki jól járna, hiszen a tulajdonjog az önkormányzatoké és magánbefektetőké lenne. Arról nem is beszélve, hogy a pályák az egészséges életmódot szolgálnák, azaz nem is olyan hosszú távon nagymértékű megtakarítást eredményezhet például az egészségügy területén" - elemezte a harmadik pontot Kisteleki, megjegyezve, az 1500 oldalas anyagban helyet kaptak a 2012-es Európa-bajnokság esetleges megrendezésével kapcsolatos, és szükséges infrastrukturális fejlesztések, illetve az MLSZ gazdasági stabilitását és szabályzórendszerét átalakító intézkedések is. Elmondása szerint utóbbit maradéktalanul végre is hajtották, már csak be kell járatni a rendszert.
 
Kisteleki elmondta, folyamatosan tárgyal a program támogatásáról a kormánnyal, és szerinte december 15-ig ki kell derülnie a költségvetésből, hogy mennyi pénz jut erre. 
 
Az MLSZ elnöke az állami szerepvállalás szükségességéről a csütörtöki elnökségi ülés után beszélt, amikor is Bozsik Péter szövetségi kapitány lemondott tisztségéről. Az új szakvezető kijelölését Kisteleki nem tartja a magyar futball legégetőbb problémájának, amit az is mutat, hogy legkorábban a november 15-i, Kanada elleni következő válogatott mérkőzés után nevezhetik meg Bozsik utódját.