A közel száz tiltakozó az Ausztria irányából befelé vezető forgalmi sávot zárta el 10-15 személygépkocsival, péntek 14-től 18 óráig. A forgalmat a rendőrség irányította.

Joób Márk, a demonstrációt szervező Polgárok egy Ígéretes Szentgothárdért (POLISZ) Egyesület elnöke elmondta, a Szentgotthárdon és környékén élő emberek tiltakozását az váltotta ki, hogy egy osztrák cég - a BEGAS Kraftwerk GmbH - nagy teljesítményű, évente akár 200 ezer tonna hulladék feldolgozására is alkalmas regionális hulladékégetőt kíván építeni és működtetni, a Szentgotthárd-Heiligenkreutz Ipari Park osztrák oldalán.

Az elnök hozzáfűzte, a létesítmény a határtól 100, az Őrségi Nemzeti Parktól pedig 300 méterre lenne, ami elfogadhatatlan a helyiek számára.

Elmondása szerint az égetőmű a várostól észak-nyugati irányban épülne, ami éppen az uralkodó széljárás irányának fele meg, az üzem füstgázai pedig Szentgotthárd városát szennyeznék, ami szerintük veszélyezteti az ott élők egészségét.

Joób Márk hangsúlyozta, a tervezett hulladékégető ronthatja a Szentgotthárdon most épülő élményfürdő idegenforgalmi vonzerejét is, pedig az ipar leépülése után a város a fürdő által fellendített turizmusban látja jövője zálogát.

A tervek szerint a 2011-ben beinduló égetőműhöz a demonstrálók tudomása szerint a megsemmisítésre váró, nagy mennyiségű hulladék részben Szentgotthárdon keresztül érkezne az ipari parkba. Osztrák tervek szerint az égetésre váró szemét kétharmada közúton, egy harmada pedig vasúton, a szentgotthárdi vasútállomás beiktatásával kerülne az égetőműbe.

A tiltakozók azt is kifogásolják, hogy az osztrák partner nem adott időben tájékoztatás Magyarország számára az üzem tervezett telepítéséről.

A demonstrálók nagyon elszántak, és ha kell az osztrák oldalon is folytatják akciójukat, akár teljes útzárral is - mondta Joób Márk. A tiltakozók szeretnék elérni, hogy a szentgotthárdiak és a környéken élők ügydöntő népszavazáson dönthessenek a létesítmény sorsáról.

Mint a tüntetésen elhangzott, az úgynevezett ESPOO nemzetközi egyezmény lehetőséget ad arra, hogy a határ túloldalán élők is beleszólhassanak az életüket közvetlenül érintő beruházások sorsába.