A főállatorvos szerint hazánkban is megjelent a madárinfluenza
Fennáll annak a gyanúja, hogy a háziszárnyas-állományban Magyarországon megjelent a madárinfluenza H5 vírusának nagy fertőzőképességű, esetleg emberre is veszélyes altípusa - közölte Brüsszelben Süth Miklós főállatorvos rendkívüli sajtótájékoztatón.
„Már most azt mondhatom, hogy sikerült gátat szabni a betegségnek, a folyamat kézben van” - jelentette ki Süth Miklós.
A tavasz eleji vadmadár-megbetegedések után most "gyanúnk van arra, hogy a H5-ös vírus ismételten jelen van" - mondta el a szakember, aki minderről beszámolt uniós kollégáinak is. Kiemelte, az állategészségügyi intézet folytatja a vizsgálatokat, amelyek közül mindazonáltal az egyik, a tojásoltás már igazolta, hogy olyan influenzavírus bukkant fel, amely minden bizonnyal nagy fertőzőképességű.
Kiskunmajsa-Bodoglár körzetében 3300 házilúd érintett a valószínű fertőzöttségben - mondta. A gyanút az keltette fel, hogy az állomány tenyésztésének 68. napján - a múlt hét végén - az állatok bágyadtakká váltak, étvágyuk csökkent, másnap pedig 46 liba elhullott, majd később egyetlen nap alatt újabb 636.
A betegség felbukkanásában szerepet játszhatott a vadmadarak vándorlása is - vélte Süth Miklós. Mmár a laboratóriumi vizsgálati eredmény ismerete nélkül megtették a szükséges intézkedéseket. A teljes érintett állítmányt leölték, megsemmisítették egy közeli háztáji gazdaság 13 állatát is, és a közeli napokban - megelőzési céllal - további megközelítően 300 ezer, tünetmentes háziszárnyast kell leölni egykilométeres körzetben. Folyamatosan zajlik a fertőtlenítés is, még az utakat is mentesítik. Felállították a nemzeti, illetve a helyi járványügyi központokat is.
Jóllehet végleges vizsgálati eredmény még nincs (azt majd az Európai Unió weybridge-i laboratóriuma állapítja majd meg), fenntartják a betegség megjelenése esetére előírt forgalmi korlátozásokat. Június 7. óta nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a vírus tovaterjedését lehetővé tenné.
Az unió új szabályozásának értelmében már nemcsak védő- és megfigyelési övezetet kell kijelölni a betegség felbukkanásának esetén, hanem ki kell jelölni olyan területeket is, ahol szintén korlátozásokat kell foganatosítani. Ez utóbbi Bács-Kiskun és Csongrád megyét érinti, ezen belül a Kiskőröstől a Tiszáig terjedő szakaszon várhatók szigorúbb intézkedések. Utóbbi térségben közel 3,5 millió víziszárnyas él. Az állategészségügyi hatóságok ott zárt tartást rendeltek el, amely nagyobb védelmet biztosít.
„A vírus, sajnos, olyan területet választott, ahol a legsűrűbb Magyarországon a háziszárnyasok, azon belül a víziszárnyasok tartása” - emelte ki Süth Miklós.
A kereskedelemben lévő tojás és baromfihús biztonságos, és annak sem áll fenn a veszélye, hogy emberi fertőzés történjék - hangoztatta. Azokon a területeken, ahol emberek érintkeztek az állatokkal, felvették a kapcsolatot az ÁNTSZ-szel, és az utóbbi dönti el egyedi esetenként, hogy szükség van-e esetleges megelőző kezelésre.
Az EU már döntött arról, hogy az érintett körzetből egyelőre nem engedélyezi a baromfi és állati termékek kivitelét. Unión kívüli országok esetében elképzelhető az egész országra vonatkozó importtilalom is.
A közvetlen körzetben mindazonáltal korlátozták a személyforgalmat is. Ennek fő célja, hogy minden lehetséges módon megakadályozzák a vírus terjedését. Mivel nem lakott területről van szó, ez a lakosság életét várhatóan kevésbé befolyásolja - vélte a magyar illetékes.
Magyarország a szigorú intézkedésekkel azt is mutatni kívánja, hogy mint az EU keleti végvára megfelelő módon tudja megakadályozni a vírus terjedését - szögezte le.
Az EU együttesen tárgyalja Dánia és Magyarország helyzetét, előzőnél a madárinfluenza jelenléte háziszárnyasokban már bizonyított. Németországban, Svédországban és Franciaországban már korábban felbukkant a betegség a baromfiállományban is.
Süth Miklós azt is elmondta, változatlanul érvényben vannak mindazok az intézkedések, amelyeket a madárinfluenza megelőzése érdekében már tavaly hoztak az EU-ban. Az állattartók figyelmét külön felhívta az óvatosságra az állatok takarmányozásánál és itatásánál, jelezve, hogy ezeket lehetőleg fedett módon oldják meg.
Az állatok leölése 100 százalékos állami kártalanítás mellett történik, amelynek felét remélhetően az EU biztosítja - mondta el kérdésre válaszolva. Feltehetően több száz millió forintos tételről van szó.
Ha nem lesz további eset, a megfigyelő intézkedéseket csak 60 napig kell fenntartani, mert akkor kimondható, hogy ismét nincs madárinfluenza-vírus jelen a magyar háziszárnyas-állományban.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján elérhetők azok a telefonszámok, amelyeken az állategészségügyi állomások dolgozói információval tudnak szolgálni. Jövő csütörtökön a sajtó képviselői a helyszínen tájékozódhatnak a végzett tevékenységről - mondta el Süth Miklós.