Molnár Lajos szerint az egészségügyi rendszer most nem biztosítás-alapú, már csak azért sem, mert senki nem tudja, ki a biztosított, és senki nem tudja, hogy fizeti-e a járulékot az, aki erre kötelezett.
 
Kifejtette: a valódi biztosítási rendszerben meg kell határozni, hogy kinek és mit kell fizetnie, és a befizetett járulékok fejében milyen körülmények között, milyen feltételekkel, milyen szolgáltatást kap.

Mint mondta, a biztosítás-alapú egészségügyben az egész rendszert ellenőriznie kell egy felügyeletnek. A jelenleg működő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) többi között hatóság, pénz-kifizetőhely is egyben, ezeket a funkciókat el kell különíteni egymástól.
 
A felügyeletnek arra kell figyelnie, hogy a biztosító betartja-e a jogszabályokat, képviseli-e a biztosítottak érdekeit, ellenkező esetben szankcionál - mutatott rá.
 
A szakpolitikus arra a kérdésre, hogy ki szabja meg a különböző biztosítási csomagok tartalmát, elmondta: ez a kormány és a törvényhozók felelőssége, nem pedig a biztosítóé.
 
Hozzátette: ezek egyes elemei már megvannak, csak ezeket nem foglalták kötelező érvényű, egységes jogszabályba.
 
Elképzelhetőnek mondta, hogy azokat az intézményeket, amelyek nem képesek megteremteni a biztonságos ellátás feltételeit, átalakítják.
 
 
A kórház-konszolidációról szólva elmondta: a fekvőbeteg-intézmények egyharmada küzd gazdasági-pénzügyi problémákkal. Ha költségvetési intézményként veszteségesen működnek, gazdasági társaságként esetleg hatékonyabb lehetnek - fűzte hozzá, példaként említve a körmendi kórházat.
 
 
A közalkalmazotti bértábláról Molnár Lajos azt mondta,véleménye szerint az intézményvezetők "szabad kezet" kaphatnának abban, hogy rugalmasabbá tegyék a bérezést.