A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán, 58 pedig országos listán szerez mandátumot. Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van, vagyis a többségi és az arányos választási rendszerek kombinációjából alakították ki. A magyar állampolgárok az országgyűlési választáson két szavazatot adhatnak le. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos listára szavazni nem lehet.

Egyéni jelöltek

Az egyéni választókerületben mind a független jelöltnek, mind a pártjelöltnek a jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteni. Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat. Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult. A listán háromszor annyi jelölt indítható, mint amennyi az adott területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma.

Az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe. A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok lakossága megközelítőleg azonos legyen. A választókerületek határának megállapításánál figyelembe kell venni a kisebbségi, vallási, történelmi, földrajzi és más sajátosságokat. A választókerületek székhelyét a kormány állapítja meg.

Vagyis, ha a választások első fordulója érvényes (vagyis a választókerületben lakó választópolgárok több mint fele szavazott), akkor az a jelölt lesz képviselő, aki a szavazatok több mint felét megszerezte. Ha az első forduló érvénytelen, vagy senki nem szerezte meg a szavazatok több mint felét, akkor második fordulót tartanak. A második fordulóban az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta (feltéve, hogy a választás érvényes, vagyis a választópolgárok több mint negyede leadta voksát).

Területi lista

Van 20 területi választókerület, ezek a 19 megye és a főváros. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A lista kötött, vagyis a pártok által határidőre leadott listán szereplő jelöltek sorrendje nem változhat, illetve onnan kihúzni, vagy új nevet felvenni sem lehet. A listákról maximum 152 mandátumot oszthatnak ki az arányossági elv alapján, vagyis a listák a rájuk leadott szavazatok alapján jutnak mandátumhoz (a Hagenbach-Bischoff módszerrel). Ha ezek a listák nem szerzik meg az összes kiosztható mandátumot, akkor a fennmaradó helyeket az országos listákról osztják szét. Nem szerezhet mandátumot az a lista, mely a valamennyi pártlistára leadott, országosan összesített szavazatoknak több mint 5 százalékát nem érte el (parlamenti küszöb).

Országos lista

Az országos, más néven kompenzációs listáról minimum 58 mandátum sorsa dől el a töredékszavazatok alapján. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben az olyan jelöltre leadott szavazat, melyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, illetve azok a területi listákra leadott szavazatok, melyek nem voltak elegendőek mandátumszerzéshez. A mandátumok elosztása a d’Hondt módszer alapján történik, melyet Viktor d’Hondt belga tanár 1878-ban dolgozott ki.

Az ország területe szavazókörökre tagozódik. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörhöz minimum 600, maximum 1200 választópolgár tartozzon. Minden településen kell lennie szavazókörnek, még akkor is, ha a választópolgárok száma nem éri el a minimális 600 főt.

Kampánycsend

Péntek éjféltől kampánycsend lépett életbe az országban, vagyis tilos választási kampányt folytatni. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása. Vagyis tilos pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése. Nem szabad tévében, rádióban, újságokban a választói akarat befolyásolására alkalmas információkat közzétenni.

A választás előtti nyolcadik napon lehet közzétenni az utolsó közvélemény-kutatási adatokat. Azt követően a közvélemény-kutatók végezhetnek ugyan kutatásokat, de az eredményeket nem tehetik közzé.

Vasárnap az urnák reggel hatkor nyitnak és este hétig lehet szavazni. Az urnazárás után megint lehet kampányolni és közvélemény-kutatási adatokat közzétenni. A szavazás ideje alatt az OVB honlapján közzéteszik a részvételi adatokat, illetve a rendkívüli választási eseményeket.

Minden szavazókörben szavazatszámláló bizottság működik, amely a helyi önkormányzat képviselőtestülete által választott tagokból, valamint az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok által delegált egy-egy tagból áll. A pártok március 31-ig delegálhattak tagokat a szavazatszámláló bizottságokba.

Segítség és számolás

A szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáról, ellenőrzi a szavazni kívánók személyazonosságát és választójogosultságát. Szükség esetén pedig elmagyarázza a választópolgárnak, hogy hogyan kell szavazni.

Az urnák lezárása után a bizottság megszámolja a szavazatokat, s megállapítja a szavazókörben a választás eredményét. Erről jegyzőkönyvet készít, amelyet a helyi választási iroda eljuttat a területi választási iroda közreműködésével az Országos Választási Bizottsághoz.

Szavazás külföldről

A választópolgároknak lehetőségük van arra, hogy szavazataikat külföldön, a Magyar Köztársaság nagykövetségein és konzulátusain adják le azon egyéni választókerületi képviselőjelöltekre és területi listákra, amelyekre a magyarországi lakcímük alapján jogosultak szavazni. Az első fordulóban egy héttel korábban, a második fordulóban a magyarországi szavazással egy napon szavazhatnak a külföldön tartózkodók.

A külképviseleten külképviseleti választási iroda működik, amely a 2006. évi Országgyűlési képviselők tagjainak választására megbízott vezetőkből és tagokból áll. Külképviseletenként a parlamenti képviselettel rendelkező pártok egy-egy megfigyelőt küldhetnek.