Erről az Állami Foglalkoztatási Szolgálat internetes oldalán jelent meg tájékoztató. Németországban kormányközi egyezmény alapján évente 2000 magyar munkavállalónak biztosítanak vendégmunkásként munkavállalási engedélyt. Ennek célja, hogy a jelentkezők szakmai ismereteiket, és a német nyelvtudásukat gyarapítsák.

A 2000 munkavállalóra vonatkozó keretszámot hosszú évek óta nem sikerült még kitölteni. Általában 500-1000 magyar veszi igénybe ezt a lehetőséget évente. A korábbi években is voltak hasonló budapesti meghallgatások, amelyeken a német munkaügyi hatóság munkatársai a szakmai végzettséget igazoló okmányokról, a német nyelvtudásról kívánnak meggyőződni. 

A keretszám alacsony kihasználtságának egyik lehetséges oka, hogy kevesen beszélik a német nyelvet legalább középfokon. Ez ugyanis alapfeltétele ennek a munkavállalási engedélynek. A másik lehetséges ok, hogy csak a 18-40 év közötti, a saját szakmájukban elhelyezkedni kívánókat fogadják. 

Ráadásul akik már korábban, Magyarország európai uniós csatlakozása előtt kihasználták ezt a lehetőséget, és akár több részletben is 11 hónapot dolgoztak munkavállalási engedéllyel Németországban, azok nem jelentkezhetnek újra a vendégmunkás foglalkoztatásra. 

A német nyelvtudással, helyi tapasztalattal rendelkező korábbi vendégmunkásokat azért zárják ki a lehetőségből, hogy ne vegyék el a helyeket azoktól akik most akarnak szakmát, nyelvet gyakorolni. Ilyen újak viszont kevesen vannak, kevesen szereznek legalább középfokú német nyelvi ismeretet a 40 év alatti szakemberek közül.

A kétezer munkavállalóra vonatkozó éves keret Magyarország európai uniós csatlakozása óta pedig annyit jelent, hogy ilyen számban akár végleges munkavállalási engedélyt, azaz zöld kártyát is szerezhetnének.

A közösségi szabályok szerint ugyanis aki a csatlakozást követően legalább egy év folyamatos, legális munkaviszonyt mutat felNémetországban, vagy más, a munkaerőpiaci korlátozásokat fenntartó régi tagállamban, az jogosult az adott államban a zöld kártyára, azaz a korlátok nélküli további munkavállalásra. Ez igaz volt azokra is, akik már a csatlakozás előtt kezdték meg ezt az egy éves folyamatos legális munkaviszonyt, de azt már Magyarország európai uniós tagságát követően fejezték be.

Németország a zöld kártya szabálya ellenére a kellő szakmai végzettség, és nyelvtudás esetén minden további nélkül megadja az egy évre szóló munkavállalási engedélyt a vendégmunkásoknak. Ausztriában már más a helyzet: itt igencsak figyelembe veszik, hogy az engedély ne érje el az egy évet, azaz ne jogosítson zöld kártyára.

A németeknél szezonmunkára is fogadnak magyarokat már régóta, korábban évente 3 hónapos, 2004-től évente 4 hónapos időszakra. Ennél a foglalkoztatási formánál már alacsonyabb szintű nyelvtudással is munkavállalási engedélyhez lehet jutni, éves keretszám nincs. Régebben évente a 4000-5000-et is elérte az így munkát vállaló magyarok száma, az utóbbi időben ez a szám 3000-3500 körüli.

A háztartási alkalmazottakra, képesítés nélküli házi betegápolókra ugyancsak nincs éves keretszám, ezt a lehetőséget viszont kevés, száz körüli magyar veszi igénybe. A számítógépes szakembereket is keresték a németek, ennek sem volt túl nagy keletje a magyarok között.

A szeptemberi budapesti meghallgatáson betegápolókat keresnek majd, elsősorban idősek otthonába, mezőgazdasági munkásokat, különösen a marhatenyésztéshez, tejtermeléshez, sertéstenyésztéshez értő szakembereket, lótenyésztőket, lóápolókat, lovászmestereket, mezőgazdasági gépészeket, henteseket, építőipari szakmunkásokat, így kőműveseket, vasbetonszerelőket, vendéglátó-ipari szakembereket. Ezeken kívül más szakmák képviselőit is fogadják a meghallgatáson.

Főleg a betegápolóknál követelik meg a magas szintű német nyelvtudást, az egyéb szakmáknál elegendő a középszintű német nyelvismeret - derül ki az ismertetőből.