2005. július. 04. 16:25 MTI Utolsó frissítés: 2005. július. 04. 16:27 Itthon

Nem lesz sztrájk a BKV-nál

Szeptembertől a BKV-járművezetők megkapják a kollektív szerződésben előírt második húszperces pihenőidejüket is - ezzel elhárult egy esetleges sztrájkveszély.

Az érdekegyeztetés résztvevőinek tájékoztatása szerint a megállapodásban, amelyet az öt szakszervezeti szövetség és a BKV vezetősége írt alá, a cég vezetősége elismeri, hogy június 16. óta nem teljesül a kollektív szerződésnek az a pontja, amelyben a cégvezetés vállalta a többlet-pihenőidőt; a járművezetők ezt szeptembertől kapják meg.
   
Az rt. vezetése augusztus 5-ig dolgozza ki az új menetrendet, ennek alapján kiderül, mennyi lesz a plusz-pihenőidő költsége - közölte Aba Botond vezérigazgató. Hozzátette: örül a sikeres megegyezésnek, amellyel véglegesen elhárult egy esetleges sztrájkveszély.
   
A szakszervezetek képviselői elmondták, hogy áprilistól kellett volna bevezetni a kollektív szerződés módosítása alapján a második húszperces pihenőidőt. Nemes Gábor, a főként buszvezetőket tömörítő szakszervezet elnöke közölte, azt tekintik majd igazán sikernek, ha a mintegy ötezer járművezető megkapja az újabb pihenőidőt. 
    
Az érdekképviseleti vezető kifejtette, hogy eltérő európai gyakorlat van a járművezetők munkaközi pihenőidejével kapcsolatban. Bizonyos tekintetben "előrébb járnak Európában mint nálunk" - jegyezte meg. Hozzátette, "nem egy elrugaszkodott kérés az, ha azt szeretnék, hogy a járművezetők kétszer húsz percre kiszállnának a járművezetésből".
   
Aba Botond megerősítette azt a korábbi kijelentését, miszerint minimum 400 millió forintra van szükség a plusz pihenőidő biztosításához. Ennek forrását az üzleti terven belüli átcsoportosításokkal keresik.
Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. március. 31. 20:15

„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.