A szakember elmondta: hacsak nem köszönt be tartós "extra meleg" tavasz, akkor inkább az esőzések mértéke befolyásolja a magyarországi folyókon levonuló árhullám nagyságát.

Korompay adatai szerint a Duna vízgyűjtőjén Bajorországtól Szlovákiáig az átlagosnál másfélszer több, mintegy 18 köbkilométer, a Tiszán pedig négyszer több, csaknem 9 köbkilométer vízmennyiség halmozódott fel hó formájában.

Kedvező esetben nemigen esik eső májusig, és akkor a jelenlegi időjárási viszonyok mellett, tartósan magas vízállással április közepéig a Tiszán, májusig pedig a Dunán is levonulhat a vízgyűjtőkön elolvadt hó. A hosszú távú időjárási kilátások sem adnak okot túlzott pesszimizmusra, ugyanis átlagos áprilisi és májusi időjárás várható a Duna és a Tisza vízgyűjtőin a meteorológusok szerint.

A főosztályvezető nem kívánt beszámolni arról, hogy milyen kedvezőtlen tényezők esetén alakulhat ki kritikus, akár a 2000-es tiszai árvíznél is jelentősebb árhullám Magyarországon. Annyit közölt, hogy csapadékmennyiségben nem lehet kritikus mértéket meghatározni, hiszen attól is függ az árhullám nagysága, hogy egyszerre esik-e sok eső vagy egyenletesen, több nap alatt.