"Draskovics Tibor és Baráth Etele által jegyzett számok alapján tudjuk bizonyítani ezt" - mondta a politikus. Tavaly 133,2 milliárd forint befizetési kötelezettsége volt Magyarországnak, ez idén 210 milliárd forint lesz - tette hozzá.

Ha az előcsatlakozási alapokat is figyelembe vesszük, akkor Magyarország 40 milliárd forintos mínuszban van, ha azonban a PHARE- és a SAPARD-pénzeket nem számítjuk bele, akkor mínusz 60 milliárd forint a mérleg - mondta. Magyarázatként hozzátette, hogy az államháztartási törvény szerint egy kívülről érkező forrás akkor válik valós bevétellé, ha azt kifizetik, vagyis a kiadási oldalon is megjelenik. A számításnál azokat a forrásokat vették figyelembe, amelyek már eljutottak a fejlesztési programok finanszírozására.

A csütörtöki egyeztetés után azt az információt kapták - mondta Nógrádi Zoltán -, hogy az Európai Unió 183 milliárd forintot előlegezett meg Magyarország számára, ez azonban még mindig az államkincstárban van, miközben például a gazdasági versenyképesség operatív program keretén belül 11 ezer vállalkozó várja, hogy megkapja a pályázati úton kért fejlesztési forrásokat. Arra kérte a kormányt, hogy juttassa el ezeket a forrásokat oda, ahová ezt az unió szánta, illetve, hogy mérje fel az ország valós helyzetét, határozza meg a gazdaság legfontosabb problémáit.

A képviselő kilátásba helyezte, hogy a parlamentben interpellációban kérdezi majd Baráth Etelét, mikor jut el a pénz a vállalkozókhoz, önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez, és hol vannak azok a több száz milliárd forintnyi hitelek, amelyeket európai uniós csatlakozásunk után vett fel az ország az Európai Beruházási Banktól a fejlesztési programok finanszírozásárára.