Tulajdonosi hozzájárulást adott a kormánypárti képviselők szavazataival a Fővárosi Közgyűlés ahhoz, hogy a margitszigeti uszoda bővítésével rendezzék meg Budapesten a 2006-os úszó-EB-t. Még a napirendek tárgyalása előtt Demszky Gábor röviden megemlékezett arról, hogy 1945-ben e napon szabadult fel a német fasiszták által létrehozott auschwitzi haláltábor, ahol emberek, köztük zsidók millióit pusztították el. A főpolgármester által kezdeményezett egyperces néma főhajtás idejére a MIÉP-esek elhagyták a termet. 

A napirendről folytatott vitában a kormánypártiak ezúttal sem támogatták azoknak a témáknak a tárgyalását, amelyeket az ellenzékiek javasoltak. Így például azt, hogy budapesti pótlékot kapjanak a rendőrök, illetve hogy a közgyűlés üléseit élőben közvetítsék az önkormányzat internetes honlapján. A napirendi vitában eldőlt az is, hogy a közgyűlés csütörtökön nem választ újabb főpolgármester-helyettest, mivel Demszky Gábor nem terjesztett elő ez ügyben javaslatot.

A margitszigeti EB rendezéséhez szükséges bővítés kapcsán zajló érzelmi és politikai felvetésekben egyaránt bővelkedő hosszas vitát követő szavazási procedúra során a szocialista frakcióvezető módosító javaslatait teljesen, az SZDSZ-es frakcióvezetőjét részben befogadták az előterjesztők. Ezzel egyebek között az államtól igényelt kártalanítás nagyságát 100 millióról 150 millióra emelték. 

Bőhm András (SZDSZ) frakcióvezető a szavazást követően az elmondta: mivel módosításainak részbeni elfogadásával ellentmondásossá vált a határozat, ezért szerinte nem lehet ez alapján szerződést kötni. Az ellenzékiek egy tartózkodó MKDSZ-es képviselő kivételével a hozzájárulás megadása ellen voksoltak. Három kormánypárti, köztük Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes nem vett részt a szavazásban.
 
Az úszó-EB budapesti megrendezését egyöntetűen támogatták a frakciók. A margitszigeti helyszínt azonban az ellenzékiek, főként környezetvédelmi szempontok miatt, elfogadhatatlannak tartották. Szerintük Lágymányoson, ahová eredetileg is tervezték a versenyt, sokkal célszerűbb lenne egy új uszodát építeni, aminek az utóhasznosítása is jobb lenne. Többen hangsúlyozták, hogy ebben, a kormány által a fővárosra rákényszerített ügyben jó döntés nem hozható. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Margitszigetre érvényes jelenlegi szabályozások alapján nem lehet sem a felszín alatt, sem a felszínen építkezni. Emiatt a környezetvédők által jelzett, öt emelet magas műugró torony aligha valósulhat meg. Elfogadhatatlannak tartották az állammal kötendő szerződésnek azt a részét is, amellyel Kupper András (Fidesz) szavai szerint "trójai falóként" becsempészik a magántulajdont a szigetre. 

Ábrahám Attila, a sporthivatal elnöke cáfolta, hogy jelentős természetkárosítás történne a bővítés során. Közölte, hogy 0,6 hektárt és 50 fát érintene a fejlesztés, amelynek során a károkat ellentételezik. Kérte a képviselőket arra, "engedjék, hogy az állam segítse" ezzel a fejlesztéssel a fővárost. Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke szerint nem ők mondtak nemet Lágymányosra, hanem az egyetem vezetői. A fideszesek ezt később cáfolták, mondván, hogy a rektor az uszoda miatt lebontásra szánt tornacsarnok helyett kért csupán másikat. Gyárfás Tamás rámutatva, hogy kényszerpályán vannak, megjegyezte, hogy mára politikai jellegűvé vált ez a kérdés. Hangsúlyozta, fontos a kivágandó 53 fa, de az ország hírneve, vonzereje is.
 
Hasonlóképpen vélekedett Bőhm András SZDSZ-frakcióvezető, aki országos presztízsveszteségnek tartaná, ha meghiúsulna az EB. Úgy vélte, fontos, hogy pótlólagos garanciákat építsenek be a szerződésbe, mivel magánbefektető is színre lép. Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető-társához hasonlóan, Bőhm András is szükségesnek tartotta, hogy az állam 50 millió forinttal több kártalanítást fizessen a javasolt 100 milliónál. Vajda Pál főpolgármester-helyettes hosszasan érvelt amellett, hogy a szigetet semmilyen komoly környezeti kár nem éri az EB megrendezése kapcsán. Megjegyezte, hogy az uszodától távol, az ősparkos szigeti részen tartott eseti rendezvények nagyobb károkat okoznak, mint az EB. Hangsúlyozta, hogy a sziget 900 ezer négyzetméternyi területéből csak 1.200 négyzetmétert, jórészt "dzsuvás" területet érint a bővítés. Megjegyezte, hogy a 11 ezer szigeti fából 12 értékes fát érint a bővítés, de ezek sem őshonos növények. Az ellenzék által felvetett "lopakodó privatizáció" pedig reagálásra sem érdemes - jegyezte meg.

A döntést követő tájékoztatójukon  a MIÉP-esek bejelentették, akár élő lánccal is meg fogják akadályozni azt, hogy megvalósuljon a szerintük komoly környezetrombolással járó uszodabővítés.