A svéd gyártó képviselői a mostani ceremónián is kiemelték: a legújabb, a negyedik generációs vadászgépekhez tartozó Gripen többcélú, vagyis egy azon gép a fegyverzet gyors cseréjével lehet elfogó vadász, bevethető földi célok ellen bombázóként és szolgálhat felderítőként is.

© Dudás Szabolcs

Ennek ellenére az Orbán-kormány által 2001-ben rendelt „első szériás” Gripenek nem minden szempontból feleltek meg a NATO-együttműködés kívánalmainak, és 2003-ban a szocialista kormány több hónapos alkudozások után módosította a szerződést. Ennek alapján a nagyobb ütőképességű változat már levegőben is feltankolható, felszerelhető a NATO-ban rendszeresített fegyverzettel, köztük a lézervezérlésű, éjjel-nappal bevethető rakétákkal. Kommunikációs képességei ugyancsak megfelelnek a mai katonai követelményeknek. Még bonyolult harci manőverek közben is a korszerű számítógépes rendszerek lehetővé teszik a repülőgépek egymás közti, valamint a légi (AWACS) hadműveleti és harcvezetési központokkal történő adatkapcsolatot.

Az átfazonírozott Gripen ugyanakkor mintegy 15 százalékkal feljebb lökte a hadiszámlát. A 15 éves futamidejű lizingkonstrukció keretében a program költsége 210-230 milliárd forint között alakulhat. Az eredeti megállapodáshoz képest lényeges változás az is, hogy a futamidő végén a gépek maradványértéken a magyar állam tulajdonába kerülnek, s ezután a Gripenek még további 25 évig hadrendben tarthatók.

A gépbeszerzések előbb említett lizingdíja azonban nem tartalmazza a fegyvereket: arra 2011-ig 27,3 milliárd forintot irányozott elő a honvédelmi tárca. Tavaly már közel hét milliárd forint értékben 28 darab AMRAAM légvédelmi rakétát vásároltak a washingtoni kormányon át az amerikai Raytheon hadicégtől.

A gépbérlet módosítása maga után vonta a Gripen-üzlethez szorosan kapcsolódó ofszet, vagy magyarul ellentételezési megállapodás változását is. A szállító Gripen International, a Saab és a British Aaerospace közös vállalata arra vállalt kötelezettséget, hogy a lizingdíj 110 százalékáért „ellentételezi” a magyar hadibeszerzést. Így 14 év alatt 191 milliárd forint értékben tőkeberuházásokat végez, és (export)árukat vásárol. Eddig a magyar hatóságok már 40 százalék körüli ofszetteljesítést ismertek el, legutóbb az Electrolux hűtőgépgyár minap felavatott 35 millió eurós nyíregyházi üzemét.

Heimer György/Linköping