2005. január. 21. 17:12 MTI Utolsó frissítés: 2005. január. 21. 18:59 Itthon

Fidesz: közpénzből pártpropaganda Egerben

A Fidesz egri választókerületi elnöke szerint közpénzből pártpropagandát folytatott Eger szocialista vezetése, amikor az önkormányzat, a polgármester tevékenységének megítélését és az egriek párthovatartozását firtató közvélemény-kutatást rendelt meg.

"Szeretném kérni a Nagy Imre (polgármester) urat, hogy mi is rendelhessünk ilyen közvélemény-kutatást és annak a számláját is lenne szíves állni" - közölte Balla Miklós.

A Szonda Ipsos által ezer fős mintán elkészített, szerdán nyilvánosságra hozott kutatásból a többi között kiderült, hogy az egriek 93 százaléka szereti a lakóhelyét. Az 58 ezer lelkes megyeszékhely lakóinak 67 százaléka fejlődő településnek tartja Egert, 27 százalék szerint stagnál, 8 százalék szerint pedig hanyatlik a város. Utóbbi vélemények pedig jellemzően a Fidesz szavazókhoz köthetőek. Ugyancsak pozitív a helyi intézmények megítélése: a képviselő-testület egy 100 fokos skálán 58, a polgármesteri hivatal 65 pontot kapott. A polgármester rokonszenv-mutatója szintén 65 pont.

A közvélemény-kutatásból ugyancsak kiderül, hogy a kérdés feltevésének idején a biztosan szavazó és pártot választók 48 százaléka az MSZP-re, 41 százaléka a Fideszre és 4 százaléka az SZDSZ-re voksolt volna egy országgyűlési választáson. A többi párt támogatottsága maximum 1-2 százalékos volt.

Balla Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a városban négy évvel ezelőtt végzett közvélemény-kutatáshoz képest, ma 20 százalékkal kevesebben vannak azok, akik szerint jól mennek Egerben a dolgok.

A pártpreferenciákról szóló eredményt úgy kommentálta, hogy az európai parlamenti választás sokkal nagyobb mintán elvégzett közvélemény-kutatásnak tekinthető. Ezen viszont sokkal több szavazatot szerzett a jobboldal - mondta Balla Miklós.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.