2004. december. 29. 20:40 MTI Utolsó frissítés: 2004. december. 29. 20:43 Itthon

Az LB dönti el, ki az MDF delegáltja az OVB-ben

Az Országos Választási Bizottság (OVB) szerda esti ülésén tudomásul vette az MDF elnökének Cservák Csaba testületi tag visszahívásáról szóló bejelentését, hogy ezzel jogorvoslati lehetőséget teremtsen az érintett számára, aki közölte, a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordul.

Dávid Ibolya december 10-én, tehát a Legfelsőbb Bíróság népszavazási eredményt megsemmisítő döntését megelőzően kelt, az OVB előtt december 18-án ismertetett levelében közölte: visszahívja Cservák Csabát, és helyére Kajdi Józsefet állította. Kajdi Csaba december 22-én a mandátumát átvette, és Szili Katalin házelnök előtt esküt tett.

Cservák Csaba szerint a visszahíváshoz a pártelnöknek nem volt jogosítványa, ezt legfeljebb a frakcióvezető teheti meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogértelmezés sem egyértelmű, álláspontja szerint ugyanis az OVB tagjai nem hívhatók vissza.

A testület szerdai ülésén többen is olyan "szerencsétlen helyzetnek" nevezték a kialakult "furcsa vitát", melyből "nincs jó kiút". A vita lényege az volt: van-e joga egy pártelnöknek a delegált tag mandátumát visszavonni. A személyeskedésektől teljesen mentes ülésen egymás mellett foglalt helyet Kajdi József és Cservák Csaba, előbbi nem kívánta jogi álláspontját kifejteni.

A vita közben faxon érkezett meg Herényi Károly frakcióvezető december 10-én kelt levele, melyben azt írta: a választási törvény szerint "az OVB delegált jelölésére a párt jogosult, ezért kérem, hogy Cservák Csaba általam tett jelölését tekintse tárgytalannak".

A testületben egyetértés volt arról, hogy csak formai határozatot hozzanak, mert csak így születhet az ügyben bírósági döntés. A Legfelsőbb Bíróságnak három napon belül kell döntést hoznia az ügyben.

Hirdetés
hvg360 Földes Márton 2025. március. 11. 09:30

Párizs elleni atomtámadás kockázatával is járhat, ha az amerikai atompajzs helyett a francia venné át Európa védelmét

Franciaország immár sokadik történelmi ajánlata ezúttal pozitív fogadtatásra talált az orosz fenyegetés és Trump-tornádó után. Az amerikai nukleáris pajzsot lehet helyettesíteni, de a számok, képességek és doktrínák szerint ennek nem lenne kellően hiteles elrettentő ereje. Márpedig a nukleáris elrettentés elsősorban “teológiai” kérdés. Elhisszük-e, hogy Franciaország akár egy Párizst érő nukleáris támadás kockáztatásával is atomfegyverrel válaszolna például arra, hogy Oroszország atombombát dob a Baltikumra? Elemzés.