2004. november. 19. 12:25
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
A civilek tiltakoznak, a hajléktalanok mennének
A Heves megyei Tarnabod lesz az első budapesti hajléktalanoknak otthont és munkát adó falu, került nyilvánosságra az elmúlt héten. A civilek az általuk tünetinek vélt kezelés ellen tiltakoznak, míg a hivatalokat a decemberi költöztetés köti le. A szakma idegenkedve fogadja a történteket.
A Zöld Fiatalok szervezete, a Fegyver Helyett Kenyér és az Utca Embere (a Humanista Mozgalom egyik szárnya) csütörtökre hirdette meg a Szolidaritás Éjszakáját, ezzel jelezve, a hajléktalanok társadalmi helyzete az új kormányprogram ellenére, sem jogilag, sem morálisan nem tekinthető megoldottnak.
A tüntetők által kevésnek minősített kormányzati kezdeményezés házat, művelhető területeket és a műveléshez szükséges eszközöket bocsátana térítés nélkül a jelenleg még fedél nélkül élő emberek rendelkezésére. A kétéves próbaidővel futó modelljellegű kísérlet célja, hogy megoldja a fővárosi hajléktalanok helyzetét. A megvalósuláshoz egyre közelebb álló ötlettel elégedetlenek, véleményük megjelenítése és az állampolgári szolidaritás felébresztése érdekében döntöttek úgy, hogy a november 18-iki éjszakát a nyugati téri aluljáróban töltik.
A helyszínen elhelyezett narancsszínű transzparens messziről hirdeti az eseményt: „Vedd észre!” A felirat mögött kordonnal elkerített területen kartonpapíron kucorgó fiatalok készülnek az éjszakára. A kordon miértjéről érdeklődve Csillag Gábor szervező, a Zöld Fiatalok aktivistája így felel: „A rendőrség szerint a hajléktalanok miatt kellett felállítani. Néhány hete beszéltünk először a rendőrséggel, akkor még szó sem volt semmiféle kordonról. Aztán jött az Úttörő Áruház házfoglalása, amiben néhány tagunk részt vett. A tegnapelőtti előzetes egyeztetésen hozták szóba ezt az elkerítést, pedig eredetileg azt úgy képzeltük, hogy erre járók is leülhetnek beszélgetni."
Csillag hangsúlyozza, hogy „mi nem szakértők vagyunk, hanem egy civil szervezet. Ám a kormány által jóváhagyott új program nem a hajléktalanságot vagy az utcára kerülés lehetőségét számolja fel, ez az oka elégedetlenségünknek. Arról érdeklődve a hányan töltik itt az éjszakát nincs konkrét válasz: Van egy kemény mag, ők biztosan.
A kordon rácsaira kartonpapírokat függesztettek ki, egyiken a magyar alkotmány 70/E §-nak első bekezdéséből szólt az idézet: „ A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz.” Nagy Nikoletta, a rendezvény főszervezője, a még mindig az alternatív megoldást firtató kérdésünkre radikális válasszal felel: „A kormány és az országgyűlés foglalja törvénybe a lakhatáshoz való jogot, hogy ne lehessen utcára tenni az embereket megfelelő szükséglakás biztosítása nélkül.”
Ez minden konkrétum, amit a demonstráló csoport tagjaitól megtudhattunk. Annyi azonban kiderült, hogy ha a kézzel fogható megoldásoknak híján is vannak, mindannyiuk közös célja, hogy "alulról tematizálják" a közbeszédet. Hiányolják a civil szféra önszerveződését, kezdeményezésüket katalizátornak szánják ezen a területen.
A program különben nem túl feszes, levesosztás, beszédek, kora este felolvasnak hajléktalan művészek verseiből. A programok közötti szünetben mindenki mondhatja a mikrofonba, amit gondol, működésben a demokrácia.
Néhány hajléktalan a Nyugati téren fogyasztja a szervezők által osztott levest. Az aluljáróba kevesen merészkedtek le, zavarja őket az erős rendőri jelenlét. Az utóbbi időben a Nyugatiból egyébként is eltűntek a hajléktalanok matracai - a demonstráción néhány résztvevője szerint nem függetlenül a nemrég az aluljáróban új üzletet nyitó Burger Kingtől. A kormány hajléktalanokat segítő vidéki programjáról, a jelenlévők tőlünk értesülnek. Költöznének ők is falura, ha tudnák, hol kell jelentkezni.
"A világ legnagyobb marhasága" - minősítette a "befogadó falu" koncepcióját Mezei György, a hajléktalanellátás régi motorosa. A Twist Olivér Alapítvány vezetője szerint a falura telepített hajléktalanok számára a munkalehetőségek és infrastrukturális háttér megteremtése többe kerül, mint ha zöldmezős beruházásban lakásokat kapnának Budapesten. A '90-es évek elején próbálkoztak már a vidékre telepítéssel, de a projekt csúfosan megbukott.
A kormány jelenlegi hajléktalanellátó koncepciója tele van abszurditásokkal és kártékony elemekkel. Ezek közül Mezei kienmelte a "fűtött utca" programját, amely mindenki számára szabályok nélküli "ellátást biztosítana". A szakember szerint ez egyértelmű visszalépés lenne, és a hajléktalanok közt az ököljog érvényesülne. A valódi kérdésre, hogy mitől van több hajléktalan az utcán, mint a menhelyeken, a kormány még nem talállta meg a helyes választ - állítja Mezei György.