2004. november. 10. 17:37
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Medián: a többség igennel szavazna a népszavazási kérdésekre
A közvélemény nagy része nem látja tisztán a decemberi népszavazás lehetséges következményeit, ezzel együtt a többség a kettős állampolgárságot, illetve a kórházak magánosításának megtiltását is támogatja - derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből. A kérdés az, eredményes lesz-e a népszavazás.
A kettős állampolgárság ügyében csaknem másfélszeres, a kórházak tulajdonlása kérdésében pedig csaknem két és félszeres többségben vannak a közvéleményben az „igen" hívei. Nem világos azonban, hogy mit támogat a többség. Minden negyedik válaszadó úgy tudja, hogy a kettős állampolgársághoz jutók ugyanazokat a jogosultságokat élveznék, mint a határon belül élők, további egynegyedük viszont nem tudta megmondani, mivel is járna a kettős állampolgárság bevezetése. A konkrét jogosultságok közül „fejből" a legtöbben (31 százalék) a magyar útlevelet említették, és ezt meg is adná a külhoniaknak a lakosság csaknem kétharmada. A többség az iskolahasználati jogot is „engedélyezné", ám a szavazati jog, az egészségügyi ellátás és főleg a nyugdíjellátás dolgában az emberek nagyobb része már nem támogatná a kettős állampolgárság bevezetését.
Az ezt ellenzők az átlagnál sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a kettős állampolgárság megadásával jelentősen növekedne a Magyarországra áttelepülők aránya. Ám egész biztosan nem a határon túli magyarság megmaradását, hanem a saját jóléti privilégiumaikat érzik veszélyeztetve, túlnyomó többségük (82 százalék) ugyanis azt is ellenzi, hogy a kormány többet költsön a külhoniak helyben maradásának támogatására.
Elég sok a bizonytalanság a kórházak ügyében is. Úgy tűnik, az emberek egy része zsigeri ellenszenv miatt tiltaná meg a magánosítást, aminek a hátterében az a félelem áll, hogy a magántőke beengedésével a szegények rosszabb egészségügyi ellátást kapnának, mint a jómódúak. A felmérés során a megkérdezetteknek csak 5 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben átlátja a témát, a többség a saját bevallása szerint nem nagyon van tisztában a népszavazás lehetséges következményeivel. Egyébként a magukat tájékozottnak vélők körében az átlagnál sokkal nagyobb a kórházak magánosítását támogatók aránya.
Ezek után nagy kérdés, mennyien mennek el szavazni. A legnagyobb arányban azok voksolnának, akiknek van pártpreferenciájuk, és tudják, hogy kedvenc pártjuk milyen álláspontot képvisel, s azzal történetesen ők is egyetértenek. Ebben a szerencsés helyzetben egyébként elsősorban a Fidesz-MPSZ hívei vannak, bő kétharmaduk ugyanis mind a két kérdésben „igennel" szavazna. A szocialisták szimpatizánsai közül azonban sokan „szembemennek" pártjuk álláspontjával, főleg amikor a kórház-privatizációról van szó, amit 61 százalékuk megtiltana. Egyebek között épp az efféle ellentmondás miatt feltételezhető, hogy a ma még a részvételüket biztosra mondó szavazók között (49 százalék) is vannak olyanok, akik majd mégsem mennek el szavazni, így ennyivel a referendum előtt nehéz lenne megjósolni, valóban eredményes lesz-e végül a népszavazás.
A korábbi szavazási tapasztalatok figyelembevételével kalkulált 45 százalék körüli részvételi arány inkább a becslés felső határa lehet (az EU-népszavazáson például 15 százalékkal kevesebben voksoltak, mint ahányan azt előtte biztosra mondták). Az emberek egyébként átlagban 41 százalékos részvételre tippeltek.
A HVG cikke a népszavazásról
Az ezt ellenzők az átlagnál sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a kettős állampolgárság megadásával jelentősen növekedne a Magyarországra áttelepülők aránya. Ám egész biztosan nem a határon túli magyarság megmaradását, hanem a saját jóléti privilégiumaikat érzik veszélyeztetve, túlnyomó többségük (82 százalék) ugyanis azt is ellenzi, hogy a kormány többet költsön a külhoniak helyben maradásának támogatására.
Elég sok a bizonytalanság a kórházak ügyében is. Úgy tűnik, az emberek egy része zsigeri ellenszenv miatt tiltaná meg a magánosítást, aminek a hátterében az a félelem áll, hogy a magántőke beengedésével a szegények rosszabb egészségügyi ellátást kapnának, mint a jómódúak. A felmérés során a megkérdezetteknek csak 5 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben átlátja a témát, a többség a saját bevallása szerint nem nagyon van tisztában a népszavazás lehetséges következményeivel. Egyébként a magukat tájékozottnak vélők körében az átlagnál sokkal nagyobb a kórházak magánosítását támogatók aránya.
Ezek után nagy kérdés, mennyien mennek el szavazni. A legnagyobb arányban azok voksolnának, akiknek van pártpreferenciájuk, és tudják, hogy kedvenc pártjuk milyen álláspontot képvisel, s azzal történetesen ők is egyetértenek. Ebben a szerencsés helyzetben egyébként elsősorban a Fidesz-MPSZ hívei vannak, bő kétharmaduk ugyanis mind a két kérdésben „igennel" szavazna. A szocialisták szimpatizánsai közül azonban sokan „szembemennek" pártjuk álláspontjával, főleg amikor a kórház-privatizációról van szó, amit 61 százalékuk megtiltana. Egyebek között épp az efféle ellentmondás miatt feltételezhető, hogy a ma még a részvételüket biztosra mondó szavazók között (49 százalék) is vannak olyanok, akik majd mégsem mennek el szavazni, így ennyivel a referendum előtt nehéz lenne megjósolni, valóban eredményes lesz-e végül a népszavazás.
A korábbi szavazási tapasztalatok figyelembevételével kalkulált 45 százalék körüli részvételi arány inkább a becslés felső határa lehet (az EU-népszavazáson például 15 százalékkal kevesebben voksoltak, mint ahányan azt előtte biztosra mondták). Az emberek egyébként átlagban 41 százalékos részvételre tippeltek.
A HVG cikke a népszavazásról
