2004. október. 13. 08:58
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Egyre több a külföldi munkavállaló
Főként az építő-, a gépipari és az elektronikai cégek igénylik a külföldi munkaerőt. A legtöbb vállalat betanított és szakmunkára keres külföldieket, de már mérnökökre is „vadásznak”.
A szlovákok egyre szívesebben élnek a lehetőséggel; most közel kilencezren dolgoznak Magyarországon - számol be a Világgazdaság. A lap szerint több tízezer külföldi munkavállaló dolgozik hazánkban munkaerő-piaci vizsgálat nélkül.
A Magyarországgal csatlakozók, valamint a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozást feloldó régi uniós tagországok polgárai engedély nélkül, bejelentés alapján vállalhatnak munkát nálunk, hasonlóan az államközi egyezmények alapján dolgozókhoz. Ilyenkor csak a munkaadótól függ: a hazai, vagy a külföldi munkaerőt választja.
Egyre több munkás érkezik a szomszédból. Főként a szlovákiaiak száma nőtt. Tavalyelőtt 3113, tavaly 5693 szlovákiai kapott munkavállalási engedélyt, ám júliusban közel 9 ezer, elsősorban kint élő magyar dolgozót regisztráltak a hatóságok - teszi hozzá a Világgazdaság. Sokan Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Pest megyébe érkeznek, elsősorban multinacionális cégek betanított, illetve szakmunkásaként – tudta meg a lap Molnárné Nagy Ágnestől, a Foglalkoztatási Hivatal osztályvezetőjétől.
Valamennyi megyei munkaügyi központ úgy ítéli meg, nincs szükség védintézkedés bevezetésére, ám az érvényes engedélyek és regisztrációk száma 2,4 százalékkal volt magasabb júliusban, mint az előző hónapban.
Már nem csak a győri és a tatabányai vállalatok várják a külföldi munkaerőt; Pécsre épp most keresünk Szlovákiából és a Vajdaságból is munkavállalókat – mondta Tatjána Remcsukova, a magyarországi P & Bert Tanácsadó Kft. pozsonyi irodájának vezetője. A szakember szerint elsősorban a gépipari és elektronikai cégek igénylik a külföldieket. Gyakran vadásznak szlovák mérnökökre, így fejlesztő, jármű-villamossági, öntészeti szaktudással rendelkezőkre, valamint tesztmérnökökre is.
A legtöbb engedélyt összességében a Romániából érkezők, elsősorban a kinti magyarok igénylik; számuk tavaly meghaladta a 33 ezret. Egy kétoldalú egyezmény alapján nyolcezer munkavállaló munkaerő-piaci vizsgálat nélkül érkezhet Romániából is.
Ukrajnával nincs államközi egyezménye Magyarországnak, így az ottaniaknak akár 90 napot is várniuk kell a munkavállalási engedélyre. Ennek ellenére tavaly több mint nyolcezren igényelték azt.
Mindenképp szükséges a külföldi munkaerő, hiszen nem múlhat azon egy befektetés sikere, hogy találnak-e magyar dolgozót, vagy sem – állítja Forgács Péter, a Korn Ferry International magyarországi ügyvezetője. A szakember szerint egy magyar már nem akar annyiért dolgozni, mint az ukrán; más igényei vannak. Míg a szlovákok munkabérigénye 30-40 százalékkal kevesebb, az ukránok sokszor a hazai bérek felével is beérik.
A Magyarországgal csatlakozók, valamint a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozást feloldó régi uniós tagországok polgárai engedély nélkül, bejelentés alapján vállalhatnak munkát nálunk, hasonlóan az államközi egyezmények alapján dolgozókhoz. Ilyenkor csak a munkaadótól függ: a hazai, vagy a külföldi munkaerőt választja.
Egyre több munkás érkezik a szomszédból. Főként a szlovákiaiak száma nőtt. Tavalyelőtt 3113, tavaly 5693 szlovákiai kapott munkavállalási engedélyt, ám júliusban közel 9 ezer, elsősorban kint élő magyar dolgozót regisztráltak a hatóságok - teszi hozzá a Világgazdaság. Sokan Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Pest megyébe érkeznek, elsősorban multinacionális cégek betanított, illetve szakmunkásaként – tudta meg a lap Molnárné Nagy Ágnestől, a Foglalkoztatási Hivatal osztályvezetőjétől.
Valamennyi megyei munkaügyi központ úgy ítéli meg, nincs szükség védintézkedés bevezetésére, ám az érvényes engedélyek és regisztrációk száma 2,4 százalékkal volt magasabb júliusban, mint az előző hónapban.
Már nem csak a győri és a tatabányai vállalatok várják a külföldi munkaerőt; Pécsre épp most keresünk Szlovákiából és a Vajdaságból is munkavállalókat – mondta Tatjána Remcsukova, a magyarországi P & Bert Tanácsadó Kft. pozsonyi irodájának vezetője. A szakember szerint elsősorban a gépipari és elektronikai cégek igénylik a külföldieket. Gyakran vadásznak szlovák mérnökökre, így fejlesztő, jármű-villamossági, öntészeti szaktudással rendelkezőkre, valamint tesztmérnökökre is.
A legtöbb engedélyt összességében a Romániából érkezők, elsősorban a kinti magyarok igénylik; számuk tavaly meghaladta a 33 ezret. Egy kétoldalú egyezmény alapján nyolcezer munkavállaló munkaerő-piaci vizsgálat nélkül érkezhet Romániából is.
Ukrajnával nincs államközi egyezménye Magyarországnak, így az ottaniaknak akár 90 napot is várniuk kell a munkavállalási engedélyre. Ennek ellenére tavaly több mint nyolcezren igényelték azt.
Mindenképp szükséges a külföldi munkaerő, hiszen nem múlhat azon egy befektetés sikere, hogy találnak-e magyar dolgozót, vagy sem – állítja Forgács Péter, a Korn Ferry International magyarországi ügyvezetője. A szakember szerint egy magyar már nem akar annyiért dolgozni, mint az ukrán; más igényei vannak. Míg a szlovákok munkabérigénye 30-40 százalékkal kevesebb, az ukránok sokszor a hazai bérek felével is beérik.
