2004. október. 04. 17:45 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Elítélték a Malév theszaloniki gépének személyzetét

A Pesti Központi Kerületi Bíróság bűnösnek találta a Theszalonikiben átstartolásra kényszerült Malév-gép pilótáját, másodpilótáját és fedélzeti mérnökét.

A légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt első fokon mindhármukat pénzbüntetésre ítélte hétfőn a bíróság. Hegedűs Zoltán elsőrendű vádlottat 135 ezer, a másodrendű vádlottat, Süle Pétert és a harmadrendű vádlottat, Linnert Miklóst pedig 105-105 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Továbbá 1,4 millió forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezi őket az ítélet.



A védők perbeszédeikben hivatkoztak arra, hogy a görög légi irányítás "nem állt a helyzet magaslatán" és ha a személyzet betartja az utasításait, katasztrófa történt volna. A bíróság álláspontja szerint az elsőrendű vádlott önkényesen bírálta felül a görög légi irányítás utasítását és nem jelezte vissza, hogy az utasítás teljesítése veszélyt jelentene számára - mondta Rimai Tibor bíró.



A bíróság szerint bizonyított, hogy a vádlottak leszálláshoz készülődtek és nem átstartolásra, ahogy ők állították. Az átstartolást követően ugyanis a pilóta többször érdeklődött a légi irányítástól, miért kellett a földet érés után ismét levegőbe emelkednie.



A vád szerint a Malév Tu-154-es repülőgépe súlyos, javíthatatlan sérüléseket szenvedett 2000. július 4-én a theszaloniki repülőtéren, amikor behúzott futóművekkel ért földet és 12 másodpercen át csúszott a repülőtér betonján átlagosan 243 km/órás sebességgel.



Két repülőgép és a görög légi irányítás is észlelte, hogy a gép behúzott futóművekkel akar landolni és átstartolásra utasították a pilótát. A Malév-gép meg is kezdte ezt, de túl későn, emiatt a több mint hetven tonnás repülőgép a talajhoz ért és csúszott a futópályán. A gép mindkét fékszárnya, törzse és a futómű gondolája is megsérült. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.