2004. szeptember. 21. 19:40
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Verespatak: Magyarországnak jogi lépéseket kell tennie
A romániai verespataki aranybánya-beruházás ügyében Magyarországnak a nemzetközi jog eszközeivel kell fellépnie - jelentette ki az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának ülésén a környezetvédelmi miniszter.
A tervezett aranybánya-beruházás megakadályozására Románia közelgő európai uniós csatlakozása a legfőbb biztosíték - mondta Persányi Miklós. "Magyarországnak a figyelem felhívása és az aggályok képviselete a felelőssége, a beruházásról azonban a román hatóságok döntenek" - mondta Persányi. Hozzátette: "eszközök vannak a kezünkben, de a megoldás nem".
A miniszter helyszíni tapasztalataira alapozva beszámolt arról, hogy Verespatakon a kanadai-amerikai-román tulajdonú Rosia Montana Gold Coorporation 400 millió dollár beruházással hozna létre egy olyan környezeti veszélyt rejtő üzemet, ami évente 13 millió tonna ércet dolgozna fel.
A Magyarországtól folyamkilométerben kifejezve 400 kilométerre lévő helyszínen a tervezett 17 éves működés alatt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt nyernének ki úgy, hogy eközben a környező hegyek eltűnésével egy 30 kilométer átmérőjű területen meddőhányó jönne létre, egy 800 hektár nagyságú völgyzárógátas zagytározóval.
A 2000 februári nagybányai cián-szennyezésért felelős üzemben használt ciános technológiát alkalmazni kívánó beruházó 1,5-2 milliárd dollár nyereséget remél a projekttől - mondta Persányi. Hozzátette, hogy Verespatak ugyan messzebb van Nagybányánál, de egy baleset ott is környezeti kockázatot jelenthetne Magyarországnak.
A miniszter romániai közlésre alapozva azt mondta, hogy az 1997 óta tervben lévő beruházáshoz a cég tavaly júniusban visszavonta a környezetvédelmi eljárásra vonatkozó kérelmét, és azóta újat nem adott be a román hatóságokhoz.
Persányi közölte, hogy a társaság ennek ellenére folyamatosan vásárolja fel és bontja le a környékbeli ingatlanokat, vélhetően készülve a projektre. "Az aranybánya-beruházás megakadályozásáért a magyar kormány mindent megtesz, amit meg lehet tenni" - szögezte le a miniszter.
A miniszter az ennek érdekében érvényesíthető jogi eszközök között említette a határon átnyúló környezeti hatásvizsgálati eljárás alkalmazását célzó Espooi Jegyzőkönyvet, és a két ország között érvényben lévő határvízi egyezményt. Ezenkívül az EU veszélyes környezetvédelmi létesítményekre vonatkozó Seveso-irányelv, továbbá a jelenleg formálódó, bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó direktíva szerepel a jogi eszközök között.
"Ez utóbbi kapcsán Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az új bányászati beruházásokra szigorúbb jogszabály vonatkozzon, mint a meglévőkre" - tette hozzá. Persányi közölte: amennyiben mégis megvalósulna a beruházás, a rendelkezésre álló jogi keretekre a beruházónál megfelelő környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell kikényszeríteni, amelyet magyar szakértői segédlettel kell kidolgozni.
"Végső esetben el kell érni azt, hogy a beruházásnál a piacon elérhető legjobb technológiát alkalmazzák" - tette hozzá. Ékes József, a meghallgatást kezdeményező MDF-es képviselő szerint a magyar kormánynak az EU révén olyan szigorú követelmények megszabásáért kell kiállnia, ami a várható nyereséget meghaladó költségek miatt elriasztja a befektetőket a beruházástól. (MTI)
A miniszter helyszíni tapasztalataira alapozva beszámolt arról, hogy Verespatakon a kanadai-amerikai-román tulajdonú Rosia Montana Gold Coorporation 400 millió dollár beruházással hozna létre egy olyan környezeti veszélyt rejtő üzemet, ami évente 13 millió tonna ércet dolgozna fel.
A Magyarországtól folyamkilométerben kifejezve 400 kilométerre lévő helyszínen a tervezett 17 éves működés alatt 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt nyernének ki úgy, hogy eközben a környező hegyek eltűnésével egy 30 kilométer átmérőjű területen meddőhányó jönne létre, egy 800 hektár nagyságú völgyzárógátas zagytározóval.
A 2000 februári nagybányai cián-szennyezésért felelős üzemben használt ciános technológiát alkalmazni kívánó beruházó 1,5-2 milliárd dollár nyereséget remél a projekttől - mondta Persányi. Hozzátette, hogy Verespatak ugyan messzebb van Nagybányánál, de egy baleset ott is környezeti kockázatot jelenthetne Magyarországnak.
A miniszter romániai közlésre alapozva azt mondta, hogy az 1997 óta tervben lévő beruházáshoz a cég tavaly júniusban visszavonta a környezetvédelmi eljárásra vonatkozó kérelmét, és azóta újat nem adott be a román hatóságokhoz.
Persányi közölte, hogy a társaság ennek ellenére folyamatosan vásárolja fel és bontja le a környékbeli ingatlanokat, vélhetően készülve a projektre. "Az aranybánya-beruházás megakadályozásáért a magyar kormány mindent megtesz, amit meg lehet tenni" - szögezte le a miniszter.
A miniszter az ennek érdekében érvényesíthető jogi eszközök között említette a határon átnyúló környezeti hatásvizsgálati eljárás alkalmazását célzó Espooi Jegyzőkönyvet, és a két ország között érvényben lévő határvízi egyezményt. Ezenkívül az EU veszélyes környezetvédelmi létesítményekre vonatkozó Seveso-irányelv, továbbá a jelenleg formálódó, bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó direktíva szerepel a jogi eszközök között.
"Ez utóbbi kapcsán Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az új bányászati beruházásokra szigorúbb jogszabály vonatkozzon, mint a meglévőkre" - tette hozzá. Persányi közölte: amennyiben mégis megvalósulna a beruházás, a rendelkezésre álló jogi keretekre a beruházónál megfelelő környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell kikényszeríteni, amelyet magyar szakértői segédlettel kell kidolgozni.
"Végső esetben el kell érni azt, hogy a beruházásnál a piacon elérhető legjobb technológiát alkalmazzák" - tette hozzá. Ékes József, a meghallgatást kezdeményező MDF-es képviselő szerint a magyar kormánynak az EU révén olyan szigorú követelmények megszabásáért kell kiállnia, ami a várható nyereséget meghaladó költségek miatt elriasztja a befektetőket a beruházástól. (MTI)
