A Karitatív Tanács létrehozásáról 2000. február végén döntött az Országgyűlés, feladata a hatóságok által jogerősen elkobzott és felajánlott javak szétosztásának megszervezése - mondta Kovárik Erzsébet, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal új elnöke. A Karitatív Tanácsot alkotó szervezetek a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat - tette hozzá Kovárik.



Egy évben 1,1-1,3 milliárd forint értékű adományt osztanak szét a rászorultak között. Ennek az összegnek a 15 százalékát teszik ki a Karitatív Tanácstól származó adományok - mondta Kató Ernő, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese a szervezet elmúlt négy éves munkáját értékelve. A jelenlegi törvény szerint kizárólag egyéneket lehet támogatni, de sok esetben rászoruló intézmények is igényelnék a segítséget.



A máltai szeretetszolgálat budapesti irodájának vezetője, Tihanyi Gábor szerint az elmúlt négy évben ők közel félmilliárd forint adományt fogadtak el a Karitatív Tanácstól. "A hamis márkajelzéstől megfosztott ruhák nagy segítséget jelentenek a hajléktalanoknak, a nagycsaládosoknak és a nyugdíjasoknak" - tette hozzá.



Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal egymilliárd forint értékű termék "márkamentesítéséhez" tudott hozzájárulni, ami 21 millió forintba került. A hamis márkajelzéstől megfosztott termékeket a hivatal a Karitatív Tanácshoz juttatja el, amelynek tagszervezetei gondoskodnak az adományok szétosztásának a megszervezéséről. Az felajánlások 95-98 százaléka a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától érkezik - fűzte hozzá Kovárik Erzsébet.



(MTI)