2004. július. 30. 09:25 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Évente másfél millió rendőri intézkedés

A rendőri intézkedések elenyésző százaléka zárul hivatalos személy elleni erőszakkal és csak egy részük végződik rendőr elleni panasszal - mondta az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályvezetője.

A másfél millió intézkedés alatt a helyszíni bírságolást, a feljelentést és a személyes szabadságot korlátozó előállítást, az elfogást, és az úgynevezett biztonsági intézkedéseket érti a rendőrség - közölte Török Zoltán alezredes. Annak kapcsán kérdezték az alezredest, hogy a napokban rendőri intézkedés során meghalt egy roma fiatalember Kecskeméten, a közelmúltban pedig egy bolgár férfi vesztette életét ugyancsak rendőri intézkedés közben. Idén eddig 167 esetben került sor hivatalos személy elleni erőszakra. Évente körülbelül 330 ilyen eset történik - tette hozzá az alezredes.



Előfordul, hogy ha erőfölényben érzik magukat az intézkedés alá vont személyek, akkor csoportosan rátámadnak a rendőrre. A rendőrre támadó emberekkel szemben testi kényszert alkalmazhatnak a rendőrök, hogy önmagukat megvédjék - mondta, s beszámolt arról is, hogy az esetek igen elenyésző százalékában, évente körülbelül tíz alkalommal előfordul, hogy az intézkedés alá vont ember súlyosabban megsérül, zúzódást, esetleg törést szenved. Az 1994-ben született rendőrségi törvény előírja, hogy a rendőrnek minden, személyes szabadságot korlátozó intézkedése után írásbeli jelentést kell tennie, azaz a rendőr parancsnoka vizsgálja ki az intézkedés jogszerűségét. Évente pár száz panasz érkezik rendőri intézkedés miatt; a panaszok sokszor az intézkedés körülményeit kifogásolják; például annak hangnemét, vagy azt, hogy a rendőr mosolygott, amikor átadta a helyszíni bírság csekkjét.
Hirdetés
hvg360 Czeglédi Fanni 2025. május. 01. 19:30

Pár perc nevetés fél óra edzéssel ér föl – így vegyük rá magunkat egy kiadós hahotázásra

A nevetés olyan szorongásoldó eszköz, ami nem kerül pénzbe, mindenkinek a rendelkezésére áll, és egyből érezzük a felszabadító hatását. Még akkor is, ha a társadalmunkban nem mindig elfogadott csak úgy röhögcsélni. Hogyan alakult ki a nevetés, mi történik az agyunkban ilyenkor, és vicc-e a hahotajóga, vagy tényleg hasznos? A nevetés világnapján ezekről is kérdeztük Szabó Attilát, az ELTE és a SZIE pszichológiaprofesszorát, aki régóta vizsgálja a humor élettani hatásait.