2004. február. 05. 08:27
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Simon-ügy: pénteken kezdődik a testi sértéssel vádoltak pere
A Simon Tibor, a Ferencváros egykori válogatott labdarúgójának agyonverése miatti büntetőper pénteken kezdődik a Fővárosi Bíróságon.
Az ügyészség szerint a vádlottak 2002. április 21-én a II. kerület Lövőház utcában lévő Café Allure nevű szórakozóhelyen összeszólalkoztak a sportemberrel, majd az utcán súlyosan bántalmazták. Ütésekkel, rúgásokkal olyan koponyasérüléseket okoztak, amelyek két nappal később Simon Tibor halálát okozták. Az áldozat harminchét éves volt.
Az ügyészség szerint többek között tanúvallomások és videófelvételek bizonyítják a vádlottak bűnösségét. Magyar György ügyvéd, aki a Készenléti Rendőrségnek az ügyben megvádolt egykori rendőrét védi, azt mondta: ügyfele bűnössége az eljárás során feltehetően nem bizonyítható. A bíróság pedig csak a kétséget kizáró bizonyítékok alapján ítélhet.
Az ügyvéd szerint a vádlott őrző-védő feladatait teljesítette, amikor a szórakozóhely biztonsági embereként kituszkolta Simon Tibort és a vele összetűzésbe keveredett személyeket a helyiségből. Az utcán pedig egyáltalán nem került fizikai érintkezésbe a sértettel. "Védencemnek semmi köze Simon Tibor halálához" - állította Magyar György. Az ügyvéd megjegyezte: az eset után nem sokkal készült orvosszakértői vélemények egyértelműen azt állapították meg, hogy az áldozat koponyájának esést követő aszfalthoz ütődése okozta a halálos sérüléseket.
A Fővárosi Főügyészség társtettesként elkövetett halált okozó testi sértésként minősítette a történteket. Halált okozó testi sértés, amikor a szándékos bántalmazás halálos eredményét tekintve csak gondatlanság állapítható meg. A büntető törvénykönyv kommentárja utal arra, hogy a gyakorlatban problémát okozhat a befejezett emberölés és a halált okozó testi sértést elhatárolása.
"A helyes minősítéshez elengedhetetlen a terhelt tudatállapotának beható vizsgálata, annak megállapítása, hogy a szándéka mire - az emberi élet akár eshetőleges szándékú kioltására, vagy csupán testi sérülés okozására - irányult" - áll a kommentárban. Simon Tibor hozzátartozójának jogi képviselője a napokban a Népszavában úgy fogalmazott: a vádbeli "minősítés álláspontom szerint valótlan". Az ügyvéd kifogásolta, hogy nem emberöléssel, hanem a jóval enyhében minősülő halált okozó testi sértéssel vádolja a főügyészség az elkövetőket. Ennek büntetési tétele a törvény szerint 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, míg az emberölés alapesetében már 5-15 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A Népszava hasábjain a fővárosi főügyésszel összefüggésben arról írt a sértetti képviselő: "Egyes feltevések szerint a rendőr elkövető felelősségéről akarta elterelni a figyelmet." Magyar György védence a bántalmazás idején a Készenléti Rendőrség törzsőrmestere volt és eközben dolgozott biztonsági őrként a szórakozóhelyen. A Készenléti Rendőrség etikai bizottsága az eset után néhány nappal lefolytatott eljárása nyomán a rendőr szolgálati viszonyát megszüntették, mert arra méltatlanná vált. Ennek kapcsán munkaügyi pert indított a testülettől eltávolított rendőr. (MTI)
Az ügyészség szerint többek között tanúvallomások és videófelvételek bizonyítják a vádlottak bűnösségét. Magyar György ügyvéd, aki a Készenléti Rendőrségnek az ügyben megvádolt egykori rendőrét védi, azt mondta: ügyfele bűnössége az eljárás során feltehetően nem bizonyítható. A bíróság pedig csak a kétséget kizáró bizonyítékok alapján ítélhet.
Az ügyvéd szerint a vádlott őrző-védő feladatait teljesítette, amikor a szórakozóhely biztonsági embereként kituszkolta Simon Tibort és a vele összetűzésbe keveredett személyeket a helyiségből. Az utcán pedig egyáltalán nem került fizikai érintkezésbe a sértettel. "Védencemnek semmi köze Simon Tibor halálához" - állította Magyar György. Az ügyvéd megjegyezte: az eset után nem sokkal készült orvosszakértői vélemények egyértelműen azt állapították meg, hogy az áldozat koponyájának esést követő aszfalthoz ütődése okozta a halálos sérüléseket.
A Fővárosi Főügyészség társtettesként elkövetett halált okozó testi sértésként minősítette a történteket. Halált okozó testi sértés, amikor a szándékos bántalmazás halálos eredményét tekintve csak gondatlanság állapítható meg. A büntető törvénykönyv kommentárja utal arra, hogy a gyakorlatban problémát okozhat a befejezett emberölés és a halált okozó testi sértést elhatárolása.
"A helyes minősítéshez elengedhetetlen a terhelt tudatállapotának beható vizsgálata, annak megállapítása, hogy a szándéka mire - az emberi élet akár eshetőleges szándékú kioltására, vagy csupán testi sérülés okozására - irányult" - áll a kommentárban. Simon Tibor hozzátartozójának jogi képviselője a napokban a Népszavában úgy fogalmazott: a vádbeli "minősítés álláspontom szerint valótlan". Az ügyvéd kifogásolta, hogy nem emberöléssel, hanem a jóval enyhében minősülő halált okozó testi sértéssel vádolja a főügyészség az elkövetőket. Ennek büntetési tétele a törvény szerint 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, míg az emberölés alapesetében már 5-15 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A Népszava hasábjain a fővárosi főügyésszel összefüggésben arról írt a sértetti képviselő: "Egyes feltevések szerint a rendőr elkövető felelősségéről akarta elterelni a figyelmet." Magyar György védence a bántalmazás idején a Készenléti Rendőrség törzsőrmestere volt és eközben dolgozott biztonsági őrként a szórakozóhelyen. A Készenléti Rendőrség etikai bizottsága az eset után néhány nappal lefolytatott eljárása nyomán a rendőr szolgálati viszonyát megszüntették, mert arra méltatlanná vált. Ennek kapcsán munkaügyi pert indított a testülettől eltávolított rendőr. (MTI)
