2003. december. 22. 08:50
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
PSZÁF-törvény: az államfő előzetes normakontrollt kér
Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a december 15-én elfogadott, úgynevezett PSZÁF-törvény ügyében, mert a felügyelet vezetőire vonatkozó rendelkezéseket alkotmányosan aggályosnak ítélte.
A befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megváltoztatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) működését is. A módosítás szerint a felügyelet élén az eddigi egyszemélyi vezető helyett öt tagból álló testület, a Felügyeleti Tanács áll. A felügyeleti hivatal élére főigazgató és két helyettes kerül.
"A köztársasági elnök megítélése szerint a fent említett, kihirdetésre megküldött törvény, és annak különösen 38. paragrafusa alkotmányellenes, ezért azt alkotmányos jogkörében megküldte az Alkotmánybíróságnak" - tartalmazza a köztásrasági elnök sajtóirodájának közleménye.
A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény vonatkozó bekezdése szerint a törvény hatálybalépésének napján megszűnik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő - elnökének, elnökhelyetteseinek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya. Ez a rendelkezés egyedi személyi döntést mond ki normatív, törvényi formában.
A köztársasági elnök megítélése szerint az egyedi döntés helyett a jogszabályi forma választása két vonatkozásban is alkotmányellenes. Először, egyedi személyi döntés törvényi normába foglalása visszaélés a törvényhozás rendjével, mert ebben az esetben nem általános normaként, általános viszonyok szabályozására hoznak törvényt. Alkotmányellenes az egyedi döntés törvényi formába öltöztetése azért is, mert elvonja a jogorvoslat lehetőségét az érintettektől.
"Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szervezetének a törvénnyel célzott átalakítása sérti a viszonylagos állandóság és a kiszámíthatóság követelményét is; ezzel sérti a jogállamiság nélkülözhetetlen elemét képező jogbiztonságot" - tartalmazza a közlemény.
A törvény elfogadásakor egyébként az ellenzék nem szavazott, a voksolás után tiltakozásképpen kivonult a teremből. A Fidesz és az MDF többször is hangsúlyozta, hogy a törvény célja Szász Károlynak, a PSZÁF elnökének eltávolítása. A jogszabály miatt bírálatot kapott a kormány nemzetközi szervezetektől is. A Fidesz azóta bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. A szocialisták a jogszabály elfogadását a befektetők és betétesek, különösen a kisbefektetők érdekeinek fokozott védelmével indokolták. (MTI)
"A köztársasági elnök megítélése szerint a fent említett, kihirdetésre megküldött törvény, és annak különösen 38. paragrafusa alkotmányellenes, ezért azt alkotmányos jogkörében megküldte az Alkotmánybíróságnak" - tartalmazza a köztásrasági elnök sajtóirodájának közleménye.
A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény vonatkozó bekezdése szerint a törvény hatálybalépésének napján megszűnik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő - elnökének, elnökhelyetteseinek megbízatása és köztisztviselői jogviszonya. Ez a rendelkezés egyedi személyi döntést mond ki normatív, törvényi formában.
A köztársasági elnök megítélése szerint az egyedi döntés helyett a jogszabályi forma választása két vonatkozásban is alkotmányellenes. Először, egyedi személyi döntés törvényi normába foglalása visszaélés a törvényhozás rendjével, mert ebben az esetben nem általános normaként, általános viszonyok szabályozására hoznak törvényt. Alkotmányellenes az egyedi döntés törvényi formába öltöztetése azért is, mert elvonja a jogorvoslat lehetőségét az érintettektől.
"Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szervezetének a törvénnyel célzott átalakítása sérti a viszonylagos állandóság és a kiszámíthatóság követelményét is; ezzel sérti a jogállamiság nélkülözhetetlen elemét képező jogbiztonságot" - tartalmazza a közlemény.
A törvény elfogadásakor egyébként az ellenzék nem szavazott, a voksolás után tiltakozásképpen kivonult a teremből. A Fidesz és az MDF többször is hangsúlyozta, hogy a törvény célja Szász Károlynak, a PSZÁF elnökének eltávolítása. A jogszabály miatt bírálatot kapott a kormány nemzetközi szervezetektől is. A Fidesz azóta bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. A szocialisták a jogszabály elfogadását a befektetők és betétesek, különösen a kisbefektetők érdekeinek fokozott védelmével indokolták. (MTI)
