2003. december. 15. 14:06 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Itthon

Elfogadták az EP-képviselők választásáról szóló törvényt

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvényt; jövő júniusban az EP huszonnégy magyar képviselőjére pártlisták alapján szavazhatnak a választók.

Listát a bejegyzett pártok állíthatnak; a listaállításhoz legalább húszezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számával. Mandátumot arról a listáról lehet szerezni, amelyre az összes leadott szavazat több mint öt százaléka jut. A mandátumokat a listákra leadott szavazatok arányában osztják szét. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 30. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál. Egy párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat, a választó csak egy listára szavazhat.

A törvényjavaslat legvitatottabb pontja a külföldön történő szavazás lebonyolításának módja volt. Az elfogadott törvény szerint a 72 külképviseletre szavazatszámláló bizottságok mennek, amelyeknek három választott tagja és egy póttagja lesz. A listát állító pártok minden külképviseletre javasolhatnak egy személyt választott tagnak. Az Országos Választási Bizottság sorsolással alakítja ki javaslatát a három tag és az egy póttag személyére, akiket az Országgyűlés egyetlen szavazattal választ meg. A választott tagok kiutazásáról és szállásáról az Országos Választási Iroda és a külképviselet gondoskodik. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Farkas Zoltán 2024. december. 04. 09:30

Egy megatárca veszélyei, avagy Matolcsy György diadalai az első Nemzetgazdasági Minisztérium élén

Unortodoxia bármi áron: ez jellemezte a 2010-es évek elején felálló első gazdasági csúcsminisztériumot. Most, hogy a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium újbóli tervezett összevonásával visszatérhet ez a struktúra a kormányba, felidézzük Matolcsy György miniszteri tevékenységének csúcspontjait a IMF-fel vívott háborútól a magánnyugdíjpénztárak beszántásáig.