2003. december. 10. 13:03
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Teljes foglalkoztatottságot követelnek a szakszervetek az OÉT-ben
Egyetértett az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) kormányzati, munkavállalói és munkaadói oldala a keddi plenáris ülésen abban, hogy összehangolt intézkedések szükségesek az Európai Unió átlagától 8 százalékponttal elmaradó magyarországi foglalkoztatási szint javításához.
A fórum első olvasatban vitatta meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak a szükséges intézkedések irányára kidolgozott javaslatát. A kormányzati oldal vállalta, hogy a szociális partnerek írásos javaslatait lehetőség szerint figyelembe veszi a közigazgatási államtitkári egyeztetés alapján véglegesítendő változatnál.
Ezt a változatot a kormányülés előtt ismét az OÉT plenáris fóruma elé hozzák. A vitában a munkaadói oldal hangsúlyozta: a százalékos társadalombiztosítási járulékok, az iparűzési adó, az áfa csökkentésével kellene mérsékelni a cégek terheit, lehetőséget adva számukra a nagyobb arányú foglalkoztatásra. A munkaadói érdekképviseletek szerint a képzési rendszernek nem követnie kell a munkaerőpiaci változásokat, hanem már az igényeket megelőzve korszerűen képzett munkaerőt és vonzó lehetőségeket kell kínálni a befektetőknek.
A szakszervezetek az előterjesztés címét kifogásolták, mert az nem utal az összkormányzati feladatokra. Hangsúlyozták, hogy a foglalkoztatottság javítása nem lehet a szaktárca vagy néhány minisztérium ügye, ebben csak összkormányzati és társadalmi összefogással lehet eredményt elérni. A szakszervezetek véleménye szerint a teljes foglalkoztatottságot kellene célként kitűzni, hogy mindenki munkához juthasson. Már a jelenlegi kormányzati időszakban el kellene érni szerintük az Európai Unió 64 százalékos foglalkoztatottsági szintjét. A jelenlegi magyarországi ráta 56 százalékos.
Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter erre válaszolva rámutatott: a 8 százalékpontos lemaradást lehetetlen behozni 2006-ig, ez irreális célkitűzés lenne. Tartható viszont a foglalkoztatottak számának a kormányprogramban is szereplő 200 ezres bővítése 2006-ig, ehhez 300-400 ezer új munkahely létesítésére van szükség.
A miniszter a foglalkoztatási szint javításának fontos feltételéül jelölte meg, hogy nagyobb legyen az összhang a munkaerőpiac, valamint a képzés, szakképzés között. Ennek érdekében rövid, közép és hosszú távú munkaerőpiaci elemzéseket készítenek majd a szakmát választók részére. Így könnyebb lesz eldönteni, hogy az adott szakmában és régióban milyen elhelyezkedési lehetőségek várhatók a szakképesítés megszerzését követően. Burány Sándor utalt arra, hogy az egész országban általános hiány van jól képzett, magasan kvalifikált szakmunkásokból, technikusokból. Sok betanított munkás viszont nem tud elhelyezkedni, s túlképzés van a bölcsészekből is.
Nehézséget jelent, hogy Magyarországon kevés a bérlakás, így a dolgozók, ha még hajlandóságot mutatnának is erre, akkor sem vállalhatnak egykönnyen munkát lakóhelyüktől távol egy másik városban. A tervek között szerepel, hogy erre a problémára is megoldást találjanak. (MTI)
Ezt a változatot a kormányülés előtt ismét az OÉT plenáris fóruma elé hozzák. A vitában a munkaadói oldal hangsúlyozta: a százalékos társadalombiztosítási járulékok, az iparűzési adó, az áfa csökkentésével kellene mérsékelni a cégek terheit, lehetőséget adva számukra a nagyobb arányú foglalkoztatásra. A munkaadói érdekképviseletek szerint a képzési rendszernek nem követnie kell a munkaerőpiaci változásokat, hanem már az igényeket megelőzve korszerűen képzett munkaerőt és vonzó lehetőségeket kell kínálni a befektetőknek.
A szakszervezetek az előterjesztés címét kifogásolták, mert az nem utal az összkormányzati feladatokra. Hangsúlyozták, hogy a foglalkoztatottság javítása nem lehet a szaktárca vagy néhány minisztérium ügye, ebben csak összkormányzati és társadalmi összefogással lehet eredményt elérni. A szakszervezetek véleménye szerint a teljes foglalkoztatottságot kellene célként kitűzni, hogy mindenki munkához juthasson. Már a jelenlegi kormányzati időszakban el kellene érni szerintük az Európai Unió 64 százalékos foglalkoztatottsági szintjét. A jelenlegi magyarországi ráta 56 százalékos.
Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter erre válaszolva rámutatott: a 8 százalékpontos lemaradást lehetetlen behozni 2006-ig, ez irreális célkitűzés lenne. Tartható viszont a foglalkoztatottak számának a kormányprogramban is szereplő 200 ezres bővítése 2006-ig, ehhez 300-400 ezer új munkahely létesítésére van szükség.
A miniszter a foglalkoztatási szint javításának fontos feltételéül jelölte meg, hogy nagyobb legyen az összhang a munkaerőpiac, valamint a képzés, szakképzés között. Ennek érdekében rövid, közép és hosszú távú munkaerőpiaci elemzéseket készítenek majd a szakmát választók részére. Így könnyebb lesz eldönteni, hogy az adott szakmában és régióban milyen elhelyezkedési lehetőségek várhatók a szakképesítés megszerzését követően. Burány Sándor utalt arra, hogy az egész országban általános hiány van jól képzett, magasan kvalifikált szakmunkásokból, technikusokból. Sok betanított munkás viszont nem tud elhelyezkedni, s túlképzés van a bölcsészekből is.
Nehézséget jelent, hogy Magyarországon kevés a bérlakás, így a dolgozók, ha még hajlandóságot mutatnának is erre, akkor sem vállalhatnak egykönnyen munkát lakóhelyüktől távol egy másik városban. A tervek között szerepel, hogy erre a problémára is megoldást találjanak. (MTI)
