2003. december. 01. 15:47
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Mádl szerint egyszerűsíthető a kettős állampolgárság
A magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyaroknak "nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján" – írta hétfőn közzétett állásfoglalásában Mádl Ferenc köztársasági elnök.
Jogi szempontból nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek – olvasható az állásfoglalásban. A köztársasági elnök szerint a nemzetpolitikai szempontokra tekintettel a kérdést a Magyar Állandó Értekezlet elé kell terjeszteni.
Mádl Ferenc szerint a kettős állampolgárság mindenki számára megnyugtató rendezéséhez kiindulópontul az alkotmány kell hogy szolgáljon, amely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja az anyaországgal való kapcsolatok ápolását. A köztársasági elnök szerint célravezetőbb a magyar állampolgárságnak a határon túli magyarok számára egyszerűsített megszerzéséről beszélni.
A magyar állampolgársági jog jelenleg is lényegesen könnyebbé teszi a határon túli magyar nemzetiségű személyek részére a magyar állampolgárság megszerzését. Szemben ugyanis az általános szabállyal, mely szerint a kérelmezőnek nyolc éven keresztül kell folyamatosan Magyarországon lakni, a magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akiknek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, egy éves magyarországi letelepedés után megszerezhetik a magyar állampolgárságot.
A kérdés Mádl szerint tehát az, jogilag lehetséges és célszerű-e az ilyen személyekre vonatkozóan további könnyítéseket bevezetni oly módon, hogy a magyar jog teljes mértékben eltekint a magyarországi letelepedéstől. A köztásasági elnök állásfoglalása szerint a nemzetközi jog mindenesetre nem zárja ki egy ilyen módosítás lehetőségét.
Mádl Ferenc azután tette közzé részletes állásfoglalását az ügyben, hogy öt vajdasági magyar párt és mozgalom 2003 augusztusában közös levélben fordult hozzá. A levélben arra kérték a köztársasági elnököt, segítse elő egy olyan döntés meghozatalát, melynek eredményeképpen a vajdasági magyarok közül mindazok, akik igénylik, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül megkaphassák a magyar állampolgárságot. Ezt követően a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyarok Világszövetsége hasonló tartalmú levelet juttatott el a köztársasági elnökhöz.
Az államfő a lehetőségek megvizsgálása érdekében konzultációt kezdett neves, a nemzetközi és az európai jogot, valamint az alkotmányjogot kiválóan ismerő jogtudósokkal: Herczegh Gézával, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírájával, Király Miklóssal, az ELTE nemzetközi magánjogi és európai gazdasági jogi tanszékének vezetőjével, Martonyi János volt külügyminiszterrel, valamint Zlinszky János volt alkotmánybíróval. (MTI)
Mádl Ferenc szerint a kettős állampolgárság mindenki számára megnyugtató rendezéséhez kiindulópontul az alkotmány kell hogy szolgáljon, amely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja az anyaországgal való kapcsolatok ápolását. A köztársasági elnök szerint célravezetőbb a magyar állampolgárságnak a határon túli magyarok számára egyszerűsített megszerzéséről beszélni.
A magyar állampolgársági jog jelenleg is lényegesen könnyebbé teszi a határon túli magyar nemzetiségű személyek részére a magyar állampolgárság megszerzését. Szemben ugyanis az általános szabállyal, mely szerint a kérelmezőnek nyolc éven keresztül kell folyamatosan Magyarországon lakni, a magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akiknek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, egy éves magyarországi letelepedés után megszerezhetik a magyar állampolgárságot.
A kérdés Mádl szerint tehát az, jogilag lehetséges és célszerű-e az ilyen személyekre vonatkozóan további könnyítéseket bevezetni oly módon, hogy a magyar jog teljes mértékben eltekint a magyarországi letelepedéstől. A köztásasági elnök állásfoglalása szerint a nemzetközi jog mindenesetre nem zárja ki egy ilyen módosítás lehetőségét.
Mádl Ferenc azután tette közzé részletes állásfoglalását az ügyben, hogy öt vajdasági magyar párt és mozgalom 2003 augusztusában közös levélben fordult hozzá. A levélben arra kérték a köztársasági elnököt, segítse elő egy olyan döntés meghozatalát, melynek eredményeképpen a vajdasági magyarok közül mindazok, akik igénylik, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül megkaphassák a magyar állampolgárságot. Ezt követően a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyarok Világszövetsége hasonló tartalmú levelet juttatott el a köztársasági elnökhöz.
Az államfő a lehetőségek megvizsgálása érdekében konzultációt kezdett neves, a nemzetközi és az európai jogot, valamint az alkotmányjogot kiválóan ismerő jogtudósokkal: Herczegh Gézával, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírájával, Király Miklóssal, az ELTE nemzetközi magánjogi és európai gazdasági jogi tanszékének vezetőjével, Martonyi János volt külügyminiszterrel, valamint Zlinszky János volt alkotmánybíróval. (MTI)
