2003. október. 29. 15:28
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Szabályos gyűlöletbeszéd
A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcióinak szigorítására irányuló törvénymódosítást az október 21-i általános vitán csak az MSZP támogatta, így a szabályozás a közeljövőben nem változik. Ön szerint szükség lenne erre?
Módosítjuk a büntető törvénykönyvet, így várható, hogy a gyűlöletkeltő magatartások tilalom alá esnek a jövőben – ígérte Bárándy Péter igazságügy-miniszter a tavalyi kormányváltás után. A miniszternek a gyűlöletbeszéd büntethetőségével kapcsolatos álláspontja ismert: a Kádár-rendszer a rá irányuló kritikát és a rasszizmus hangjait egyaránt elnyomta, s minthogy a demokrácia kialakításánál elsődleges fontosságú a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának megteremtése volt, a korábban elnyomott nézetek együtt kerültek felszínre. Mára azonban – tartja Bárándy Péter - a véleménynyilvánítás szabadsága nálunk annyira stabillá vált, hogy szűk területen való korlátozása nem veszélyeztet alapvető demokratikus értékeket, eljött az idő ugyanakkor az emberi méltóság védelmének törvényi erősítésére.
Az igazságügy-miniszter a Büntető törvénykönyv 269. (közösség elleni izgatásról szóló) paragrafusát módosítaná. Az említett szakasz jelenleg így szól: "Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely más nemzet, illetve nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.". A törvénymódosítás a „gyűlöletre uszít” fogalmát a „gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel” kifejezésekre cserélné, márpedig ezek nem feltétlenül vonják maguk után a testi épség vagy az élet elleni fellépés közvetlen és reális lehetőségét. Ezen kívül a 269. § újabb ponttal egészülne ki: bűncselekménynek minősülne, ha valaki nagy nyilvánosság előtt megsérti az emberi méltóságot; másokat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz, alsóbb- vagy felsőbbrendűségről beszél.
A módosító javaslat számos alkotmányos aggályt vetett fel. Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke és Sólyom László alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság volt elnöke nemrég megjelent elemzésükben rávilágítottak: a szólásszabadság elemi garanciáját sérti, ha egy véleményt tisztán tartalmáért büntet a törvény, hiszen a szabad véleménynyilvánítás joga a kommunikációra magára vonatkozik. Az emberi méltóság védelme jelenleg is alkotmányosan korlátozhatja a szólásszabadságot, a rágalmazás és a becsületsértés büntethetősége is adott – szól az írás. A Bárándy által említett érvre, miszerint nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink teszik szükségessé a törvénymódosítást, Kisék azzal reagálnak: senki nem állította, hogy a meglévő rendelkezéseinkkel ezeknek ne tennénk eleget, sőt, a gyűlöletbeszéd büntethetősége nemzetközileg is vitatott.
Az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása védte a véleménynyilvánítás szabadságát, s nem alkotható olyan törvény, amely az Alkotmánybíróság állásfoglalásával ellentétes – vetette el a módosító javaslatot annak múlt keddi általános vitáján a fideszes Salamon László. A kisebbik koalíciós partner szintén aggályait fejezte ki az indítvánnyal kapcsolatban: a gyűlöletbeszéd ellen határozottan fel kell lépni, de a szabad demokraták nem lesznek partnerek egy olyan változtatásban, amely a szólásszabadság értelmetlen korlátozását jelenti – mondta a parlamentben az SZDSZ-es Fodor Gábor. A kormány szándékát mind az SZDSZ, mind az ellenzék helyesnek és méltányolhatónak tartja, szerintük azonban a probléma megoldására a Btk. módosítása alkalmatlan, így az indítványt nem támogatják.
A Bárándyéhoz hasonló, a Btk. 269. §-át módosító javaslatot nyújtott be egyébként 2001. októberében Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is; ez törölte volna a jogszabályból az „uszítás” fogalmát, „gyűlöletre izgatással” és „bűncselekményre való felhívással” helyettesítve azt. Az indítvány apropóját a Magyar Fórum című lap egyik riportjában szereplő, a pándi roma kisebbség állítólagos rémuralmára vonatkozó és a Kaltenbach szerint a cigányság elleni „nagyfokú ellenséges indulat gerjesztésére alkalmas” állítások adták. Az ombudsman akkor azt mondta: a szólásszabadságot a hatalom túlkapásaitól kell védeni, és nem a kiszolgáltatott csoportok rovására kiterjeszteni. Javaslatát végül a parlament alkotmányjogi bizottsága leszavazta, így az nem került a törvényhozás elé.
Ön szükségesnek tartaná a büntetőjog módosítását?
Az igazságügy-miniszter a Büntető törvénykönyv 269. (közösség elleni izgatásról szóló) paragrafusát módosítaná. Az említett szakasz jelenleg így szól: "Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely más nemzet, illetve nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.". A törvénymódosítás a „gyűlöletre uszít” fogalmát a „gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel” kifejezésekre cserélné, márpedig ezek nem feltétlenül vonják maguk után a testi épség vagy az élet elleni fellépés közvetlen és reális lehetőségét. Ezen kívül a 269. § újabb ponttal egészülne ki: bűncselekménynek minősülne, ha valaki nagy nyilvánosság előtt megsérti az emberi méltóságot; másokat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz, alsóbb- vagy felsőbbrendűségről beszél.
A módosító javaslat számos alkotmányos aggályt vetett fel. Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke és Sólyom László alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság volt elnöke nemrég megjelent elemzésükben rávilágítottak: a szólásszabadság elemi garanciáját sérti, ha egy véleményt tisztán tartalmáért büntet a törvény, hiszen a szabad véleménynyilvánítás joga a kommunikációra magára vonatkozik. Az emberi méltóság védelme jelenleg is alkotmányosan korlátozhatja a szólásszabadságot, a rágalmazás és a becsületsértés büntethetősége is adott – szól az írás. A Bárándy által említett érvre, miszerint nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink teszik szükségessé a törvénymódosítást, Kisék azzal reagálnak: senki nem állította, hogy a meglévő rendelkezéseinkkel ezeknek ne tennénk eleget, sőt, a gyűlöletbeszéd büntethetősége nemzetközileg is vitatott.
Az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása védte a véleménynyilvánítás szabadságát, s nem alkotható olyan törvény, amely az Alkotmánybíróság állásfoglalásával ellentétes – vetette el a módosító javaslatot annak múlt keddi általános vitáján a fideszes Salamon László. A kisebbik koalíciós partner szintén aggályait fejezte ki az indítvánnyal kapcsolatban: a gyűlöletbeszéd ellen határozottan fel kell lépni, de a szabad demokraták nem lesznek partnerek egy olyan változtatásban, amely a szólásszabadság értelmetlen korlátozását jelenti – mondta a parlamentben az SZDSZ-es Fodor Gábor. A kormány szándékát mind az SZDSZ, mind az ellenzék helyesnek és méltányolhatónak tartja, szerintük azonban a probléma megoldására a Btk. módosítása alkalmatlan, így az indítványt nem támogatják.
A Bárándyéhoz hasonló, a Btk. 269. §-át módosító javaslatot nyújtott be egyébként 2001. októberében Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is; ez törölte volna a jogszabályból az „uszítás” fogalmát, „gyűlöletre izgatással” és „bűncselekményre való felhívással” helyettesítve azt. Az indítvány apropóját a Magyar Fórum című lap egyik riportjában szereplő, a pándi roma kisebbség állítólagos rémuralmára vonatkozó és a Kaltenbach szerint a cigányság elleni „nagyfokú ellenséges indulat gerjesztésére alkalmas” állítások adták. Az ombudsman akkor azt mondta: a szólásszabadságot a hatalom túlkapásaitól kell védeni, és nem a kiszolgáltatott csoportok rovására kiterjeszteni. Javaslatát végül a parlament alkotmányjogi bizottsága leszavazta, így az nem került a törvényhozás elé.
Ön szükségesnek tartaná a büntetőjog módosítását?
