2003. október. 07. 14:21
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Polgárosodó Taszár?
Egy svájci befektetői kör több milliárd dolláros fejlesztést hajtana végre a két év múlva megüresedő taszári légi bázison, ha az állam garanciát vállalna a létesítmény további hasznosítására.
„Akinek a halálhírét keltik, sokáig fog élni” - tartja a mondás, s ez igaz lehet az 1929-ben megnyitott taszári légi bázisra is, mivel a létesítmény bezárásáról, majd további hasznosításáról az elmúlt időszakban folyamatosan érkeztek sokszor egymásnak ellentmondó hírek. Annyi bizonyos, hogy a két, egyenként 2,5 kilométer hosszú és 70 méter széles kifutópályát is magáénak tudó bázis Magyarország legjobban felszerelt katonai repülőtere, ám a honvédségnek – a NATO-kötelezettségeiből fakadó haderő-átcsoportosítás miatt – 2005 őszétől már nem lesz szüksége rá.
A ferihegyi légikikötő után országosan másodiknak tekinthető repülőtér tőkevonzó képességét és a benne rejlő gazdasági lehetőségeket hangoztató Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke a minap jelentette be, hogy Taszáron - svájci befektetők több milliárd dolláros beruházásával - olyan korszerű katonai repülőtér és logisztikai bázis jöhetne létre, amely az amerikai hadsereg igényeinek is megfelelne.
Noha a taszári misszió amerikai illetékeseivel korábban több ízben tárgyaló Gyenesei májusban még arról panaszkodott, hogy szerinte az Egyesült Államok Taszárral szemben az amerikai bázishoz megfelelő feltételeket nyújtó Lengyelországot helyezi előtérbe, a befektetői kör megjelenésével az elnök pesszimizmusának mintha nyoma veszett volna. Most úgy látja, nagymértékben növeli Taszár túlélési esélyét, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem az amerikai kormány, hanem a svájci befektetők finanszíroznák a fejlesztéseket, többek között azt, hogy a tábori körülményekhez igazított ideiglenes megoldásokat - mint például a mobil katonai kórház, mobil szálláshelyek - állandó épületegyüttesek váltanák fel. Mivel a lehetséges beruházókkal tárgyaló elnök úgy véli, a fejlesztéseket követően a befektetők által nyújtott szolgáltatás megfelelne az Egyesült Államoknak, szorgalmazta, hogy a svájci csoporttal folytatott tárgyalásokba – a Medgyessy Péter által kijelölt személy mellett – az amerikaiakat is be kellene vonni.
Gyenesei a tárgyalások jelenlegi szakaszában a hvg.hu-nak nem kívánta megnevezni a titokzatos svájci befektetőket. Azt viszont elárulta, hogy a Taszár iránt „komolyan érdeklődő” és „jelentős tőkét” mozgósítani készülő csoport – a fejlesztésekért cserébe - meghatározott ideig a bázis tulajdon- vagy kezelői jogára tartana igényt, illetve a beruházások feltételéül szabta, hogy állami garanciákat kapjon a létesítmény hasznosítására. Mindez azt jelenti, hogy a Taszár fejlődésében érdekelt önkormányzatoknak maradásra kell bírniuk az amerikaiakat. A közgyűlés elnöke most úgy látja, a bázist immáron nyolc éve használó Egyesült Államok a reptér további hasznosítására hajlandóságot mutat. Szerinte ennek egyik jele, hogy a nemrég kinevezett új amerikai nagykövet, George H. Walker már a héten Taszárra küldi tárgyalni a nagykövetség egyik vezető munkatársát, novemberben pedig személyesen látogat el a helyszínre.
Baljós jelnek tekinthető ugyanakkor, hogy a Taszárban érdekelt houstoni hadiszállító, egyben a bázison állomásozó csapatokat kiszolgáló Brown and Root még augusztusban bejelentette, hogy októbertől két hónapra szerződést hosszabbít, azt követően azonban várhatóan jelentős leépítésre készül Kaposváron. Az amerikai üzletemberek sem tudnak Taszárra váró feladatról, s tudomásuk szerint az iraki rendőröket bár biztosan nem a magyarországi bázison képeznék ki.
Márpedig a Somogy Megyei Közgyűlés vezetői joggal aggódnak a bázis sorsáért, mivel a megyei önkormányzatnak – a kaposvárihoz hasonlóan - 45 százalékos tulajdoni hányada van a taszári Kapos Bázis Repülőtéren épülő polgári terminálban. (Taszár önkormányzata 10 százalékkal tulajdonos.) Gyenesei a hvg.hu-nak elmondta, hogy a taszári fejlesztések számukra csak akkor elfogadhatóak, ha a katonai mellett a polgári célú hasznosítás is megvalósul, hiszen Somogy megye, Kaposvár és Taszár önkormányzata eddig vagy félmilliárd forintot fektetett be a polgári repülés feltételeinek megteremtésébe, s úgy tervezik, hogy később ipari parkot létesítenének a polgári terminál körül. Az elnök úgy véli, a „nehéz gazdasági helyzetben lévő” Dél-Dunántúl nehezen tudná elviselni, ha a reptér kihasználatlan maradna.
Érdeklődésünkre Gyenesei egyébként azt sem zárta ki, hogy – amennyiben az Egyesült Államok számára érdektelen a létesítmény - a repülőteret végül kizárólag polgári célra fogják igénybe venni. Arra a kérdésünkre, hogy mi a terve az önkormányzatnak arra az esetre, ha a nagy reményekkel kecsegtető svájci befektetői kör végül visszalépne, illetve a tárgyalások meghiúsulnának, Gyenesei azt felelte: "az önkormányzatokat nem arra találták ki, hogy repülőtereket üzemeltessenek, tehát tovább keresnénk azokat a cégeket vagy szervezeteket, amelyek erre képesek".
A ferihegyi légikikötő után országosan másodiknak tekinthető repülőtér tőkevonzó képességét és a benne rejlő gazdasági lehetőségeket hangoztató Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke a minap jelentette be, hogy Taszáron - svájci befektetők több milliárd dolláros beruházásával - olyan korszerű katonai repülőtér és logisztikai bázis jöhetne létre, amely az amerikai hadsereg igényeinek is megfelelne.
Noha a taszári misszió amerikai illetékeseivel korábban több ízben tárgyaló Gyenesei májusban még arról panaszkodott, hogy szerinte az Egyesült Államok Taszárral szemben az amerikai bázishoz megfelelő feltételeket nyújtó Lengyelországot helyezi előtérbe, a befektetői kör megjelenésével az elnök pesszimizmusának mintha nyoma veszett volna. Most úgy látja, nagymértékben növeli Taszár túlélési esélyét, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem az amerikai kormány, hanem a svájci befektetők finanszíroznák a fejlesztéseket, többek között azt, hogy a tábori körülményekhez igazított ideiglenes megoldásokat - mint például a mobil katonai kórház, mobil szálláshelyek - állandó épületegyüttesek váltanák fel. Mivel a lehetséges beruházókkal tárgyaló elnök úgy véli, a fejlesztéseket követően a befektetők által nyújtott szolgáltatás megfelelne az Egyesült Államoknak, szorgalmazta, hogy a svájci csoporttal folytatott tárgyalásokba – a Medgyessy Péter által kijelölt személy mellett – az amerikaiakat is be kellene vonni.
Gyenesei a tárgyalások jelenlegi szakaszában a hvg.hu-nak nem kívánta megnevezni a titokzatos svájci befektetőket. Azt viszont elárulta, hogy a Taszár iránt „komolyan érdeklődő” és „jelentős tőkét” mozgósítani készülő csoport – a fejlesztésekért cserébe - meghatározott ideig a bázis tulajdon- vagy kezelői jogára tartana igényt, illetve a beruházások feltételéül szabta, hogy állami garanciákat kapjon a létesítmény hasznosítására. Mindez azt jelenti, hogy a Taszár fejlődésében érdekelt önkormányzatoknak maradásra kell bírniuk az amerikaiakat. A közgyűlés elnöke most úgy látja, a bázist immáron nyolc éve használó Egyesült Államok a reptér további hasznosítására hajlandóságot mutat. Szerinte ennek egyik jele, hogy a nemrég kinevezett új amerikai nagykövet, George H. Walker már a héten Taszárra küldi tárgyalni a nagykövetség egyik vezető munkatársát, novemberben pedig személyesen látogat el a helyszínre.
Baljós jelnek tekinthető ugyanakkor, hogy a Taszárban érdekelt houstoni hadiszállító, egyben a bázison állomásozó csapatokat kiszolgáló Brown and Root még augusztusban bejelentette, hogy októbertől két hónapra szerződést hosszabbít, azt követően azonban várhatóan jelentős leépítésre készül Kaposváron. Az amerikai üzletemberek sem tudnak Taszárra váró feladatról, s tudomásuk szerint az iraki rendőröket bár biztosan nem a magyarországi bázison képeznék ki.
Márpedig a Somogy Megyei Közgyűlés vezetői joggal aggódnak a bázis sorsáért, mivel a megyei önkormányzatnak – a kaposvárihoz hasonlóan - 45 százalékos tulajdoni hányada van a taszári Kapos Bázis Repülőtéren épülő polgári terminálban. (Taszár önkormányzata 10 százalékkal tulajdonos.) Gyenesei a hvg.hu-nak elmondta, hogy a taszári fejlesztések számukra csak akkor elfogadhatóak, ha a katonai mellett a polgári célú hasznosítás is megvalósul, hiszen Somogy megye, Kaposvár és Taszár önkormányzata eddig vagy félmilliárd forintot fektetett be a polgári repülés feltételeinek megteremtésébe, s úgy tervezik, hogy később ipari parkot létesítenének a polgári terminál körül. Az elnök úgy véli, a „nehéz gazdasági helyzetben lévő” Dél-Dunántúl nehezen tudná elviselni, ha a reptér kihasználatlan maradna.
Érdeklődésünkre Gyenesei egyébként azt sem zárta ki, hogy – amennyiben az Egyesült Államok számára érdektelen a létesítmény - a repülőteret végül kizárólag polgári célra fogják igénybe venni. Arra a kérdésünkre, hogy mi a terve az önkormányzatnak arra az esetre, ha a nagy reményekkel kecsegtető svájci befektetői kör végül visszalépne, illetve a tárgyalások meghiúsulnának, Gyenesei azt felelte: "az önkormányzatokat nem arra találták ki, hogy repülőtereket üzemeltessenek, tehát tovább keresnénk azokat a cégeket vagy szervezeteket, amelyek erre képesek".
