Az 1986-ban történt reaktorbaleset idején kijevi fuvart teljesítő gépkocsivezető sugárártalmak következtében hunyt el 1993-ban, ám özvegye és fia csak 2001-ben nyújtotta be a keresetet a Hungarocamion ellen, miután a kórházi dokumentumokból megismerték hozzátartozójuk halálának tényleges okát.
Az elsőfokú bíróság korábban egy-egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg az elhunyt feleségének és fiának azzal, hogy a kórházi dokumentumok megismerése valóban traumatikus hatású lehetett, és az ebből fakadó igény sem évült el. A Fővárosi Bíróság azonban pénteki jogerős ítéletében teljes egészében elutasította a kártérítési igényt. A bíróság szóbeli indoklása szerint a feleség perbeli nyilatkozatából kiderül: már férje betegsége idején is kiderült számára, hogy összefüggés van férje állapota és a csernobili katasztrófa között. Ebből következően a Fővárosi Bíróság szerint a férj halála miatti igényérvényesítés lehetősége már elévült, illetve az orvosi dokumentumok 2001-ben történt megismerése sem vezethetett váratlan felismeréshez, és nem okozhatott rendkívüli traumát.
Az elhunyt családtagjainak ügyvédje a jogerős ítélet kihirdetését követően újságíróknak elmondta: nem ért egyet a Fővárosi Bíróság döntésével, hiszen egy korábbi, más ügyben született legfelsőbb bírósági ítéletből egyértelműen az tűnik ki, hogy egy haláleset kapcsán a kártérítési igény érvényesítését illető elévülés nyugszik mindaddig, amíg a halál tényleges okára vonatkozó bizonyítékok ismeretlenek a jogosultak előtt. (MTI)