2003. augusztus. 21. 09:50
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Augusztus 20: Szent István és a csatlakozás
A hagyományokhoz híven az idén is az ország számos pontján egyházi és kulturális rendezvényekkel ünnepelték meg az államalapító Szent István napját szerdán, ezen a napon adták át a köztársasági elnöki kitüntetéseket is, valamint a központi állami ünnepség keretében tisztté avattak 173 fiatalt.
Ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött, vízi fesztivállal folytatódott, este pedig tűzijátékkal zárult az augusztus huszadiki központi állami megemlékezés. A Kossuth téren reggel fogadták a Szent Koronát és a történelmi lobogókat Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében.
Mádl Ferenc köztársasági elnök a Parlamentben állami kitüntetéseket adott át. Az államalapítás ünnepén az ország különböző pontjain beszédet mondott politikusok többsége gondolatai középpontjába az európai uniós csatlakozást állította, többen párhuzamot vontak a küszöbön álló integráció és az 1003 éve történt államalapítás, a keresztény Európához való csatlakozás történelmi jelentősége között. A kormány tagjai elsősorban az EU-tagság nyújtotta lehetőségekről, a kihívásokra adható válaszokról szóltak.
Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "2004. május 1-jén végleg magunk mögött hagyjuk történelmünk viharos, első ezer esztendejét, és az Európai Unióhoz történő csatlakozásnál eltemetjük a bennünket régóta tépő balsorsot". Kijelentette: "olyan közösségnek leszünk teljes jogú, egyenrangú tagjai, amelyet a szabadság, a demokrácia, valamint az emberi jogok tisztelete köt össze".
Magyar Bálint oktatási miniszter úgy fogalmazott: "az intézményeknek az a változása, az értékrendszereknek az a harmóniája, amely az unióban kezd kialakulni, ahhoz a harmóniához hasonlít, amelyet a kereszténység összefogó ereje jelentett az ezer évvel ezelőtti Európában".
Wekler Ferenc, az Országgyűlés szabaddemokrata alelnöke úgy vélte, hogy a közelgő uniós csatlakozás Szent István művének, az államalapításnak beteljesülése.
Csáky András, az MDF választmányának elnöke kiemelte: több mint ezer év távlatából, néhány hónappal az uniós csatlakozás előtt Szent István öröksége arra is figyelmeztet, hogy keressünk választ gazdasági, népesedési, környezeti, globalizációs gondjainkra.
Göncz Árpád ex-államfő az integráció kapcsán az európai gondolkodásmód szabadságáról beszélt. Mint mondta, "több mint ezer évvel első európai csatlakozásunk után, második csatlakozásunk küszöbén tisztában kell lennünk mindazokkal az előnyökkel, amelyek a gondolkodás valódi szabadságából, az emberségünket kifejező társadalmi gyakorlatból, a szellemi és erkölcsi értékek szilárdságából adódnak és mindazokkal a veszélyekkel, amelyek e kettő megtagadásából fakadnak".
Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke a polgári körök kulturális közéleti találkozóján azt hangsúlyozta, hogy a néhány hónapja újjá alakult Fidesz Magyar Polgári Szövetség több kíván lenni, mint egy párt, és minden megmozdulása ezt a célt szolgálja. (MTI)
Mádl Ferenc köztársasági elnök a Parlamentben állami kitüntetéseket adott át. Az államalapítás ünnepén az ország különböző pontjain beszédet mondott politikusok többsége gondolatai középpontjába az európai uniós csatlakozást állította, többen párhuzamot vontak a küszöbön álló integráció és az 1003 éve történt államalapítás, a keresztény Európához való csatlakozás történelmi jelentősége között. A kormány tagjai elsősorban az EU-tagság nyújtotta lehetőségekről, a kihívásokra adható válaszokról szóltak.
Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "2004. május 1-jén végleg magunk mögött hagyjuk történelmünk viharos, első ezer esztendejét, és az Európai Unióhoz történő csatlakozásnál eltemetjük a bennünket régóta tépő balsorsot". Kijelentette: "olyan közösségnek leszünk teljes jogú, egyenrangú tagjai, amelyet a szabadság, a demokrácia, valamint az emberi jogok tisztelete köt össze".
Magyar Bálint oktatási miniszter úgy fogalmazott: "az intézményeknek az a változása, az értékrendszereknek az a harmóniája, amely az unióban kezd kialakulni, ahhoz a harmóniához hasonlít, amelyet a kereszténység összefogó ereje jelentett az ezer évvel ezelőtti Európában".
Wekler Ferenc, az Országgyűlés szabaddemokrata alelnöke úgy vélte, hogy a közelgő uniós csatlakozás Szent István művének, az államalapításnak beteljesülése.
Csáky András, az MDF választmányának elnöke kiemelte: több mint ezer év távlatából, néhány hónappal az uniós csatlakozás előtt Szent István öröksége arra is figyelmeztet, hogy keressünk választ gazdasági, népesedési, környezeti, globalizációs gondjainkra.
Göncz Árpád ex-államfő az integráció kapcsán az európai gondolkodásmód szabadságáról beszélt. Mint mondta, "több mint ezer évvel első európai csatlakozásunk után, második csatlakozásunk küszöbén tisztában kell lennünk mindazokkal az előnyökkel, amelyek a gondolkodás valódi szabadságából, az emberségünket kifejező társadalmi gyakorlatból, a szellemi és erkölcsi értékek szilárdságából adódnak és mindazokkal a veszélyekkel, amelyek e kettő megtagadásából fakadnak".
Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke a polgári körök kulturális közéleti találkozóján azt hangsúlyozta, hogy a néhány hónapja újjá alakult Fidesz Magyar Polgári Szövetség több kíván lenni, mint egy párt, és minden megmozdulása ezt a célt szolgálja. (MTI)
